Szeptember, szeptember

Szeptember… Szerencsére hétvégével kezdődött, de talán csak azért, hogy a következő napok nehézségét kárpótolja előre. Remélhetőleg mindenki kipihente magát. Szóval, túl vagyunk az évnyitón, ahol az igazgató úr a szeretet és az összetartás jelentőségéről beszélt. Felnyitotta a szemünket arra, hogy figyeljünk és törődjünk egymással.

 „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny,
nem kérkedik, nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak,
örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet nem szűnik meg soha.” 

Ami a tanulást illeti, a nyári beszámolók és az efféle szokásos dolgokat átugorva, egyből a lényegre tértünk. Még az iskolatáska ólom súlyához sem szokott hozzá a hátunk, amikor arra kellett eszmélnünk: DOLGOZAT! Felelések, és a többi… A tempó továbbra is gyors, és egyre csak fokozódik. Sőt mi több, az „alvajáró- karikás szemű- lógófejű diákok” faja is kihalni látszik. Tehát: Éljétek az álmaitokat, dolgozzatok a jövőért, hozzátok ki magatokból a legtöbbet és a legjobbat, és ne féljetek kibontakozni! Sikeres és örömteli tanévet kívánunk!  

10. D csúcsfirkászai(H. Lilla, L. Ágnes, Cs. Eszter)