^{„... meg kell érteni az
ifjúságot, úgy kell venni őket,}

^{amint vannak, ifjaknak.
Példaadással igen sokat lehet}

^{elérni ebben a korban, ha
lelkünkből szeretni tudjuk őket.}

^{A szeretet olyan nevelő,
vagyis növelő hatással van reájuk,}

^{mint a nap heve és a harmathullás vagy májusi eső}

^{áldott nedvessége.”}

^{(Karácsony
Sándor)}

^{A
gödöllői Török Ignác Gimnázium}

^{pedagógiai
programja}

^{Készült az 1998/99 -
2002/03 közötti tanévekre.}

^{A felülvizsgálat tervezett
időpontja a 2001/02. tanév.}

^{Felülizsgálva a 28/2000.
(IX.21.) OM rendelet értelmében a 2000/2001. tanévben. Érvényessége
kiterjesztve a 2004/2005. tanévig. A legközelebbi felülvizsgálat
időpontja a
2003/2004. tanév.}

^{Felülvizsgálva 2003/2004.
tanévben.}

^{A legközelebbi
felülvizsgálat időpontja 2007/2008. tanév.}

^{Tartalomjegyzék}

^Bevezetés

^{I. Az
intézmény jellemzõ adatai}

^{1.) Az
iskola hivatalos elnevezése}

^{2.) Az
iskola alapító okiratának kelte}

^{3.) Az
iskola székhelye}

^{4.) Az
iskola címe, telefonszámai}

^{5.) Az
iskola fenntartója}

^{6.) Az
iskola vezetõje, a pedagógiai program
benyújtója}

^{7.) Az
iskola alaptevékenysége}

^{8.) Az
iskola földrajzi - társadalmi helyzete}

^{9.) Az
intézmény mûködésének számszerû adatai, ezek változásának
prognózisa}

^{II.
Helyzetelemzés}

^{1.) Az
iskola értékvilága}

^{2.) Az
intézmény kapcsolatai}

^{3.) Az
iskolai munka személyi és tárgyi feltételei}

^{4.) A
beiskolázás várható alakulása}

^{5.) Az
intézmény teljesítményei}

^{6.) Az
iskola szervezeti mûködése}

^{7.) Az
intézmény mindennapi mûködése, információ, ünnepségek, hagyományok}

^{III. Az
iskola nevelési programja}

^{1.) Az
iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
feladatai, eszközei, eljárásai}

^{2.) A
személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok}

^{3.) A
közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok}

^{4.) A beilleszkedési,
magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység}

^{5.) A tehetség, képesség
kibontakoztatását segítő tevékenység}

^{6.) A gyermek- és
ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok}

^{7.) A tanulási kudarcnak
kitett tanulók felzárkóztatását segítő program}

^{8.) A szociális hátrányok
enyhítését segítő tevékenység}

^{9.) Az iskolában folyó
nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere}

^{10.) A pedagógiai program
végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és
felszerelések jegyzéke}

^{11.) A szülők, tanulók,
pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei}

^{IV. Az
intézmény helyi tanterve}

^{1.)Az
intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelezõ és
választható
tanórai foglalkozások és azok óraszámai, elõírt tananyag és
követelmények}

^{2.) Az
alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának
elvei}

^{3.) Az
iskola magasabb évfolyamaira való lépés feltételei}

^{4.) Az iskolai
beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a
tanulók
magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének}

^{követelményei, továbbá -
jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása,
szorgalma
értékelésének - minősítésének formája}

^{V.
Zárórendelkezések.}

^Bevezetés

^{A gödöllői Török Ignác Gimnázium
modern iskola és még modernebb akar
lenni. Modern: nem csak az épület, a berendezés, felszerelés, eszközök
korszerűségének színvonala alapján; nem csupán a tankönyvek, a
műveltségi anyag
és tartalmak mennyisége és változatossága okán és nem
elsősorban a módszeres nevelési-oktatási
eljárások alkalmazási gazdagsága és változatossága szempontjából.
Mindezek,
jóllehet fontos tényezők, mégsem elsődlegesek a
modernség fogalmi meghatározásakor.}

^{Modern: azaz demokratikus és
hatékony az iskola, ha igazán korszerűségre
tör. Demokratikus, tehát minden iskolai teljesítményt tanár és diák
közös
munkája eredményének tart, akár sikerről, akár sikertelenségről van
szó. A
tanár számára a diák nem tárgy, nem eszköz, nem leküzdendő és /vagy legyőzendő
akadály - ellenfél, hanem tĺljesértékű gyermek-kamasz-ifjú,
tehát
különböző relációkban bár, de társ, partner a munka- és
életközösségben. A
tanár hozzáértése, kultúrája, közlékenysége alapján illetékes, a diák
illetékességét kíváncsisága, szeretete, tanulnivágyása, erőtöbblete
adja. Tanár
és diák autonóm lényként viszonyulnak egymáshoz, ezért készek, egymás
tiszteletbentartásával mindig mindent újrakezdeni.}

^{Hatékony, mert nem akarja sem
tanár, sem diák megspórolni az egészséges
erőfeszítést közös munkájuk során, de mindent megtesznek azért, hogy
erőfeszítéseik gazdaságosak és életszerűek , életközeliek legyenek.}

^{Ez a pedagógiai felfogás az,
amely nem a tengő élet békaperspektívájából
látja az "életre való fölkészítés" feladatait, hanem egy
magasabbrendű szellemi lét irányából igyekszik áthatni a közösen megélt
éppen
iskolaformájú életet. Így felfogott munkánk lendítőereje a magasrendű értékekbe vetett hit tanár és az ezek iránti
vágyakozás, erosz diák részről. Mindezek alapján kíséreljük meg
pedagógiai programunk, tanterveink tervezését.}

^{I. Az intézmény jellemző adatai}

^{1.)
Az iskola hivatalos elnevezése:}

^{Török Ignác
Gimnázium.}

^{2.)
Az iskola alapító okiratának kelte:}

^{1992. július 2,}^{módosítva
a 194/1997.(XII.4.), továbbá
165/2000.(X.12.) sz. önkormányzati határozatokkal, valamint a 2003. évi
módosításokkal}

^{az engedély
kiállítója Gödöllő Város Önkormányzata.}

^{/Az alapító okirat alapját
képező dokumentumok:}

^{- a Pest megyei Tanács VB.
Oktatási Osztályának 853/4/3/1955.sz. engedélyező okirata,}

^{- az Oktatásügyi
Minisztérium 853-69/1955.sz. engedélyező okirata,}

^{- a Művelődésügyi
Minisztérium 66.600/1958. és a Pest megyei Tanács VB. Művelődési
Osztályának
1958. augusztus 8-i dátumú engedélyei a "Török Ignác" név viselésének
engedélyezéséről./}

^{3.)
Az iskola székhelye:}

^{Gödöllő város.}

^{4.)
Az iskola címe, telefonszámai:}

^{Török Ignác Gimnázium, 2100
Gödöllő, Petőfi S.u.12.,}

^{telefon: 28-420-383}

^{28-420-380 alközpont, melyről az iskola egyéb helyiségei
hívhatók.}

^{fax: 28-420-380/25 (titkárság).}

^{5.)
Az iskola fenntartója:}

^{Gödöllő Város Önkormányzata.}

^{A fenntartó
címe:}

^{Polgármesteri Hivatal, 2100
Gödöllő, Szabadság tér 7., telefon: 28-420-411.}

^{6.)
Az iskola vezetője, a pedagógiai program
benyújtója:}

^{Fábián Bertalan igazgató.}

^{7.)
Az iskola alaptevékenysége}

^{Az intézmény
1955-ben létesült, 1958 óta hordja
a gödöllői születésű aradi mártír, Török
Ignác honvédtábornok nevét. Több mint
negyven éves működése során alapvetően és túlnyomóan gimnáziumi
oktatási és
nevelési feladatokat látott el, 1979 és
1995 között évfolyamonként egy-egy osztályban óvónői szakközépiskolai
képzést
is folytatott.}

^{A Török Ignác Gimnázium nevelő-
és oktató iskolaként szerzett tekintélyt
és társadalmi elismertséget a hasonló típusú oktatási intézmények
között.
Tevékenysége értékőrző és fejlesztő
alapvonásai mellett mindenkor lehetővé tette új műveltségi tartalmak,
nevelési
értékek befogadását. Felfogásunk szerint a komoly, szolid, alapos
oktatás
egyúttal a legjobb nevelés is, a pedagógiai hagyományőrzés és
folyamatos
megújulás legfontosabb színtere a tanóra,
legmeghatározóbb eleme a diák-tanár viszony.}

^{A neveléslélektan tanulságait
szem előtt tartva életkoronként újra és
újra meg kell fogalmazni nevelő és
növendék relációt, figyelembe venni ennek
következményeit tartalmi és módszertani vonatkozásban egyaránt.}

^{A tananyag és diák viszonyulása
ember és ember, az idősebb, tapasztaltabb,
átadóbb - az ifjabb, tapasztalatlanabb és befogadóbb egyenjogú
viszonyulásában
nyer értelmet, teszi lehetővé a közös
feladatok mindenkori újrafogalmazását, a közös tevékenység
kiterjesztését
tanórán kívülre is.}

^{Fő célunk tehát az egyetemes és
magyar kultúra értékeinek átadása, közös
megélése, gimnáziumként mindez elsősorban a felsőoktatásra való minél
eredményesebb felkészítés jegyében: tehetséggondozás és
tehetségfejlesztés
útján.}

^{Ennek lehetőségeit kerestük az
előző évtizedekben az akkori meghatározó
körülmények között a tagozatos oktatásban (idegen nyelvek, matematika),
fakultációban, versenyeztetésben. És ennek lehetőségeit véltük
megtalálni a
közelmúltban és jelenben, építve az eddigi tradíciókra az idegen nyelvi
specializáció új formáiban (angol kéttannyelvű, idegen nyelvi és
matematika
speciális osztályok), továbbá a nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatásban.}

^{Törekvéseink találkozva a
felhasználók igényeivel eredményesen működő
iskolai közösség kiformálódását segítették elő. Diákok-nevelők és
szülők munka
és életközösségének kialakulása organikus egységbe foglalják az iskolai
élet
tanórai és tanórán kívüli alkalmait s lehetővé teszik
illeszkedését, kapcsolódását az iskolán
kívüli közösség életéhez.}

^{Diákok-tanárok pezsgő, életteli
tanórai és tanórán kívüli kapcsolatai formálják
egyedivé iskolánk arculatát. Az
alapos, elmélyült tanítás-tanulás, az ünnepi alkalmak formaságoknak is
jelentőséget tulajdonító hagyományőrző komolysága jól megfér a személyiség megbecsülésén alapuló jókedvű,
szabad és sokszínű, sokféle ízlést kielégítő közösségi élettel, a
követelmény
a szeretettel.}

^{Mindezen elvek és gyakorlat
konkrét megvalósulási formáit a megfelelő
helyen részletesebben fejtjük ki.}

^{Itt most csupán az
alaptevékenység jelenlegi legfontosabb oktatási
szervezeti formáit ismertetjük, mint a fentieknek a továbbiakban is
meghatározó
kereteit.}

^{Az
intézményünkben
jelenleg működő oktatási típusok:}

^{- a nyolcosztályos gimnázium kiemelkedő
lehetősége a tehetséges
tanulók felsőoktatásra való fölkészítésének (tekintettel az együtt
töltött idő
hosszúságára), a képzés az alsó évfolyamokon alapozó, a felső
évfolyamokon a
IX. és X. osztályban az első, a XI.-XII. osztályban a második idegen
nyelv
óraszáma heti 2-2 órával kiegészül, nyelvvizsgára való felkészítés
céljából.}

^{- az angol
és német négy
évfolyamos nyelvi speciális osztályokban}^{folyó
képzés ugyanezen cél megvalósítását tűzi
ki, rövidebb idő alatt,}

^{- a
matematika speciális
csoport indítása}^{a
műszaki
pályák felé orientálódó gyerekek felkészítését segíti elő,}

^{- a négy évfolyamos angol kéttannyelvű oktatás
a magasszintű
nyelvtudás elsajátításának olyan lehetősége, melyet
egyetlen más iskolatípus sem ad meg s bár ez
a "legdrágább", de egyúttal leginkább "eurokonform" képzésünk,}

^{- az iskola helyi tanterve,
az egyes évfolyamokon tanított kötelező tantárgyak és azok óraszámai
lehetővé
teszik, hogy igény esetén általános
tantervű gimnáziumi osztályok vagy csoportok is működjenek, ezekben
azon
tanulók találják meg fejlődési lehetőségeiket, akik a ma már
nélkülözhetetlen
nyelvtanulást az iskolában csak megalapozzák.}

^{8.)
Az iskola földrajzi - társadalmi helyzete}

^{Gödöllő városa természetes
földrajzi és közlekedési központja a hozzá
kapcsolódó tájegységnek. A fejlődő városi társadalom erős, polgárosodó
populációt termelt ki s ennek igényei kedvezően hatnak a szociálisan
hátrányosabb helyzetűekre is. Az iskola beiskolázási bázisát e két
tényező
határozza meg. Az intézmény elért rangja, elismertsége vonzza az
ambiciózus
gödöllői tanulókat és szülőket. Ugyanezért az
agglomeráció településeinek lakossága is erősen törekszik
gyermekeik
itteni középfokú iskoláztatására. Másrészt a jó közlekedés lehetővé
teszi, hogy
gödöllői tanulók is igénybe vegyék a
környék /Aszód - francia kéttannyelvű oktatás/ és Budapest oktatási
kínálatát.}

^{A kilencvenes évek eleje óta
Gödöllőn a Premontrei Szent Norbert Gimnázium
és a Református Líceum is a középfokú oktatás további színvonalas
lehetőségeit
teremtették meg. Mivel lakóhelyünkön szerencsére nem csökken a
tanulólétszám,
lehetőség nyílik arra, hogy az iskolák képzési profiljai egymást
kiegészítve
szolgálják a lakosság igényeit, együttműködés és egészséges verseny
alakuljon
ki közöttük. Ebben iskolánk úgy állhat
helyt, ha a kialakult színvonal őrzése mellett a továbbfejlődés
mindenkori lehetőségét is megtalálja.}

^{a.)
Az intézmény beiskolázási körzetei}

^{A gödöllői Török Ignác Gimnázium
alapítása - 1955
óta városi és körzeti beiskolázási feladatokat lát el. A beiskolázási
körzeteket akkor, amikor az intézmény megyei fenntartásban volt, Pest
megye
akkori tanügyi vezetése jelölte ki. Városi fenntartásba kerülésekor
ezeket a
városi oktatási vezetés megerősítette.}

^{Legutolsó szabályozása 1998-ban
történt az iskola Pedagógiai Programjának
elfogadásakor, ennek megfelelően az egyes képzési típusoknál, az
önkormányzat
jóváhagyásával a jelenlegi helyzet a következő:}

^{-
Nyolcosztályos gimnáziumi képzés}^{, évfolyamonként egy-egy,
összesen a
2001/2002. tanévtől 8 osztály.}

^Körzet:^{Gödöllő
városa, vidéki tanuló osztályonként
4-5 fő vehető föl, mivel az V.-VIII. évfolyam iskolázása a kötelező
önkormányzati ellátási feladatok közé tartozik.}

^{- Angol
kéttannyelvű képzés}^{, évfolyamonként egy-egy
osztály, kivéve a
2001/2002. tanévet, amikor csak fél osztály vehető föl, összesen
2004/2005-ig
ettől kezdve 3 és fél osztály.}

^Körzet:^{Gödöllő
és közvetlen agglomerációján kívül
Budapest és Vác városok és agglomerációjuk azon része melyből az iskola
tömegközlekedéssel megközelíthető.}

^{-
Angol-német speciális nyelvi képzés, illetve általános tantervű képzés}^{, évfolyamonként
kettő-kettő osztály, kivéve a 2001/2002. tanévet, amikor csak egy és
fél
osztály vehető föl; összesen ettől kezdve 7 és fél osztály.}

^Körzet:^{Gödöllő
városa, Isaszeg, Pécel, Dány, Valkó,
Vácszentlászló, Zsámbok, Szada, Veresegyház, Mogyoród, Kistarcsa,
ezeken felül
a férőhelyek számától függően Budapest közeleső kerületei és a Galga
völgyének
települései.}

^{Megjegyzések:}

^{- Az
intézmény épületének kapacitása maximum 19 osztály.}^{Ezért
a 2001/2002. tanévre 14 éves tanulókból
csak két osztály vehető föl, (egy angol-német nyelvi speciális osztályt
és egy
félcsoportos angol kéttannyelvű és
félcsoportos általános tantervű osztály).}

^{A továbbiakban a 2004/2005.
tanévig a 14 éves
korosztálynál folyamatosan 3 osztály iskolázható be, 1 kéttannyelvű és
2
angol-német nyelvi speciális vagy általános tantervű.}

^{- Az
intézmény az általános tantervű osztályokat}^{minden
évben meghirdeti, indításuk attól függ,
elegendő e irántuk az érdeklődés.}

^{-
Információink szerint az intézményt érintő tanulólétszám csökkenés nem
várható}^{,
mivel Gödöllő város
népmozgalmi adatai szerint ez nem jelentős, a körzet viszont nagy.}

^{-
Dacára annak, hogy a városban 1993 óta további két középiskola nyílt, a
Török
Ignác Gimnáziumba jelentkezők száma a fölvehető létszám
két-háromszorosa.}

^{Ezért indokolt lenne a Török
Ignác Gimnázium
legalább két tanteremmel való bővítése, mivel ez lehetővé tenné a jól
működő
képzési profilok igényeknek megfelelő folyamatos működtetését.}

^{b.)
A 2003/2004. tanév fontosabb mutatószámai:}

^{- Tanulólétszám:}^{647,
ebből 8 osztályos gimnáziumi létszám 238
fő.}

^{- Tanulócsoportok száma:}^{19,
ebből 8 osztályos gimnázium 8.}

^{- Napközis csoportok száma:}^0.

^{- Csak étkezők száma:}^{368,
ebből 8 osztályos gimnáziumi létszám 172.}

^{- Osztálytermek száma:}^{16,
továbbá 3 előadó (kémia ,biológia,
fizika), 2 szakterem}

^{(számítástechnika), 1 könyvtári
olvasó és 7
csoportszoba, tornaterem: 1.}

^{- Pedagógusok száma:}^{53,
ebből tartósan távol 2 fő, ténylegesen
dolgozik 51 fő + 1 fő helyettes és 3 fő részmunkaidős.}

^{- Egy pedagógusra jutó
gyermeklétszám:}^{a 49
ténylegesen működő pedagógussal számolva
13,1 fő.}

^{- Egy tanteremre jutó
gyermeklétszám:}^{30,5
fő (figyelmen kívül hagyva az
olvasótermet, csoportszobákat, tornatermet).}

^{- Szakos ellátottság:}^100
%-os.

^{- Hiányzó szakos tanárok:}^0.

^{- Nyugdíj előtt álló pedagógusok
száma:}

^{2004-ben 1 fő,}

^{2005-ben 1 fő,}

^{2006-ban 2 fő,}

^{- Egyéb dolgozók:}

^{adminisztratív
dolgozók
5 fő,}

^{karbantartó-fűtő:
4 fő,}

^{takarító
7 fő,}

^{portás
2 fő,}

^{összesen:
18 fő.}

^{c.)
Tárgyi feltételek:}

^{- A kötelező eszközök és
felszerelés}^{(11/1994.VI.8.MKM
rendelet 7.sz. melléklete)
tekintetében az intézmény ellátottsága megfelelő, a hiányok a működést
nem
akadályozzák. (Az előírt helyiségek közül az intézmény nem rendelkezik
nyelvi
laboratóriummal, művészeti nevelés szaktantermével, technikai
szaktanteremmel,
gyakorló tanteremmel, ezen azonban csak az épület bővítésével lehetne
segíteni.
Ezen helyiségek berendezés igényét az eszközfejlesztési tervben
részletezzük.)}

^{- Az ajánlott taneszközök
területén
hiányaink nagyobbak}^{(Tájékoztató
a funkcionális taneszközjegyzékről, Műv. Közlöny XLII.évf.2/II.szám),
de a
tervezett működést alapvetően ezek a hiányok sem befolyásolják.}

^{9.) Az
intézmény működésének számszerű adatai, ezek változásának prognózisa}

^{a.)
Tanulócsoportok száma, létszáma 2003-tól 2008-ig}

^{8
osztályos gimnázium}

^{2003/2004-2007/2008.
tanév évenkénti bontásban}

^{Tanulói létszám 2003/2004:}

^Évfolyam	^V.	^VI.	^VII.	^VIII.	^IX.	^X.	^XI.	^XII.
^{Speciális (angol-német)}	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁴	³⁷

^{Tanulói létszám 2004/2005:}

^Évfolyam	^V.	^VI.	^VII.	^VIII.	^IX.	^X.	^XI.	^XII.
^{Speciális (angol-német)}	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁴

^{Tanulói létszám 2005/2006:}

^Évfolyam	^V.	^VI.	^VII.	^VIII.	^IX.	^X.	^XI.	^XII.
^{Speciális (angol-német)}	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵

^{Tanulói létszám 2006/2007:}

^Évfolyam	^V.	^VI.	^VII.	^VIII.	^IX.	^X.	^XI.	^XII.
^{Speciális (angol-német)}	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵

^{Tanulói létszám 2007/2008:}

^Évfolyam	^V.	^VI.	^VII.	^VIII.	^IX.	^X.	^XI.	^XII.
^{Speciális (angol-német)}	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵	³⁵

^{b.)
Pedagógusok, ügyviteli dolgozók, technikai dolgozók létszáma}

^{A főállású
nevelők
létszáma 53 fő.}

^{Az 53 fő
nevelő az alábbi
szakok oktatására képesített:}

^Szak	^Képesítés
	^{Tudományegyetem}	^{Tanárképző főiskola}
^{magyar nyelv és irodalom}	^{9 fő}
^történelem	^{13 fő}
^{angol nyelv}	^{11 fő}	¹
^{német nyelv}	^{8 fő}
^{orosz nyelv}	^{6 fő}
^{latin nyelv}	^{2 fő}
^matematika	^{11 fő}
^fizika	^{8 fő}
^kémia	^{4 fő}
^biológia	^{5 fő}
^földrajz	^{3 fő}
^{számítástechnika}	^{4 fő}
^technika	^{1 fő}
^ének		^{1 fő}
^rajz		^{1 fő}
^testnevelés	^{2 fő}	^{2 fő}
^könyvtár		^{1 fő}

^{Helyettesek:
teljes
munkaidőben 1 fő, részfoglalkozásban (óraadó) 3 fő.}

^{Az általuk
ellátott
szakok:}

^Szak	^Képesítés
	^{Tudományegyetem}	^{Tanárképző főiskola}
^angol	^{1 fő}
^{számítástechnika}		^{1 fő}
^technika		^{1 fő}
^történelem	^{1 fő}

^{Egyéb munkakörben
foglalkoztatottak száma:}

^Munkakör	^Létszám	^{Ebből főállású}	^{Főállásúból nyugdíjas}
^{gazdasági vezető}	¹	¹	^-
^{iskolatitkár}	¹	¹	^-
^{előadó(ügyviteli)}	²	²	^-
^pénztáros	¹	¹	^-
^{karbantartó/fűtő}	⁴	⁴	^-
^takarító	⁷	⁶	¹
^portás	²	^-	²

^{c.) Épület,
helyiségek}

^{A Török Ignác Gimnázium
jelenlegi épülete 1988-ban készült el, az épület
állapota, felszereltsége megfelelő. Jól megközelíthető, mivel a város
központjában található, 5 percnyi gyaloglással elérhető a HÉV-állomás
és
autóbusz pályaudvar, 10 percnyivel a MÁV állomás.}

^{Az iskola közvetlen
szomszédságában találhatók: rendőrkapitányság,
rendelőintézet, polgármesteri hivatal.}

^{Az épület riasztóberendezéssel
ellátott. Aulája alkalmas ünnepségek
tartására, második emeleti galériája
képzőművészeti kiállításokra. A belső terek, közlekedő folyosók
tágasak.}

^{Az épülettel egy egységet alkot
a 600 személyes főzőkonyha és az
egyidejűleg 240 fő befogadására alkalmas étterem, az étkezési rész
üzemeltetője
a Kalória KHT, az étkezőt az intézmény diákjain és dolgozóin kívül a helyi Református Líceum tanárai, tanulói,
továbbá a Polgármesteri Hivatal dolgozói is igénybe veszik.}

^{A helyiségek
főbb
számszaki mutatói:}

	^Tanterem	^Szakterem	^Előadó	^Csoportszoba
	¹⁶			⁷
^{számítástechn.}		²
^{fizika, kémia, biológia}			³

^{További
helyiségek:}

^{- könyvtár
1
(raktár és olvasóterem),}

^{- portásfülke
1
(telefonközpont),}

^{- szertár
6
(fizika, kémia, biológia, humán tárgyak, ének,}

^{számítástechnika),}

^{- tornaterem
1
(csarnokméretű),}

^{- orvosi rendelő
1,}

^{- iroda
4,}

^{- tanári szoba
1,}

^{- dohányzó
1,}

^{- öltöző-zuhanyzó

4,}

^{- WC
13
(tanulói 6, tanári 3, öltözői 4),}

^{- kazánház
1,}

^{- műhely (karbantartói)
2,}

^{- karbantartói öltöző,fürdő,WC
1.}

^{Az épület belső udvara
parkosított, itt helyezkedik el 2
db. bitumenes pálya, raktárépület, gázfogadó állomás.}

^{II. Helyzetelemzés}

^{1.)
Az iskola értékvilága}

^{A gödöllői Török Ignác Gimnázium
pedagógiai értékrendje a szabadság és tolerancia
eszméi mellett
rendeződik el. A nevelőtestületben a tanár illetve tanulóközpontú
felfogás
szabadon érvényesül, mivel a hangsúlyt mindkettő a tanár-diák reláció
meghatározó voltára teszi, munka- és életközösségük fejlődése során
pedig a
szerepek (hasonlóan a családi közösséghez) a helyzetnek megfelelően
változnak.}

^{A türelem, mint elvárás így
kölcsönösen érvényesül
diák-tanár vonatkozásában egyaránt. Megegyezéses értéke az itt folyó pedagógiai tevékenységnek az
értelmes munka hasznába vetett hit.
Minden érintett nevelési tényező (diákok-szülők-nevelők) részéről erős
az erre
irányuló igény, ez teremti meg az iskola munkaközpontú légkörét. Mindez
találkozik a használók (Gödöllő és környéke érintett lakossága)
iskolával
kapcsolatos elvárásaival s vonzó hatást gyakorol tágabb körben is.}

^{Mindez együtt azt eredményezi,
hogy az iskola a társadalmi
elismertség vonatkozásában "jó és erős" gimnáziumnak számít. Az ebből
tagadhatatlanul következő szelekciós hatás azonban nem a szociálisan
hátrányos
helyzetű lakossági csoportok gyermekeinek kívülrekedését vagy
lemorzsolódását
eredményezi, hanem emelő irányú nyomást fejt ki rájuk.}

^{Ezzel megegyezően az itteni
pedagógiai munka nagy súlyt
helyez a hátrányok ellensúlyozására, az ehhez szükséges iskolai
feltételek
megteremtésére.}

^{A földrajzi közlekedési
viszonyok már említett előnyös
vonásai elősegítik, hogy az iskola pedagógiai-kulturális
központként funkcionálva láthassa el feladatait.}

^{Az iskola értékvilágában a humánus, egyetemes, nemzeti és helyi értékek rendező
elvként határozzák meg az
oktatás-nevelést. A tanári
munka szervesen folytatódik a tanórán kívüli iskolai élet színterein s
számos
ponton kapcsolódik az iskolán kívüli lehetőségekhez és törekvésekhez.}

^{A demokrácia az
iskolai társadalom tagjai számára nem elvont eszményként,
formalitásként,
jelszóként, ürügyként játszik szerepet, hanem mint napi
érdekegyeztetésben
kiküzdött érték határozza meg a közös tevékenységet.}

^{2.)
Az intézmény kapcsolatai}

^{A gimnázium mikro- és makro
társadalmi környezete kedvező
feltételeket jelent a pedagógiai tevékenység szempontjából. A már
említett
tényezőkön kívül itt csak utalunk továbbiakra:}

^{- a város és környéke
gazdaságilag fejlődő,}

^{- az önkormányzat és egyéb
társadalmi-politikai tényezők
iskolabarát felfogásúak,}

^{- a város oktatási
intézményeiben magas színvonalú
pedagógiai tevékenység folyik,}

^{- kiemelkedően sokszínű és
értékes a helyi Petőfi Sándor
Művelődési Központ KHT munkája,}

^{- a városban egyetem, számos
tudományos intézmény működik
és gyakorol jó hatást környezetére,}

^{- Budapest közelsége további
lehetőségeket jelent,}

^{a város és intézményünk is
igen sok ténylegesen funkcionáló nemzetközi kapcsolatot épített ki}

^{Juhász Gyula Városi
Könyvtár és Információs Központ}

^{Gödöllői Városi Múzeum}

^{Az iskola élni tud ezekkel a
kapcsolati lehetőségekkel. A
kiépült intézményes és személyes egyeztetési formák kielégítően
működnek,
megegyezéses és együttműködéses alapon, mivel a partnerok tiszteletben
tartják
a kapcsolatok során a pedagógiai elvek dominanciáját.}

^{3.)
Az iskolai munka személyi és tárgyi feltételei}

^{Mint az előző (I.fejezet) rész
adataiból kitűnik, e
feltételek lehetővé teszik az iskolai célok eredményes megvalósítását.}

^{A
nevelőtestület}^{összetétele
és felfogása alkalmas minőségi
munka megvalósítására. Alaptényezője ennek a tantestület nagymértékű
stabilitása. Az alapítók nemzedéke, jólképzett, ambiciózus
pedagógusokból állt,
közülük többen nagyhatású iskolateremtő egyéniségek, akikre a később
érkezők
mindenkor támaszkodhattak. Szerencsés helyzet, hogy néhányan még ma is
tanítanak, ha nyugdíjas óraadóként is, jelenlétük biztosítja a
hagyományok
folytonosságát.}

^{A tantestület fejlődése szerves,
a belépők többnyire egy
életre vállalják az itteni munkát, a munkaerőmozgás csekély arányú. A
tantestület felfogása arra irányul, hogy minden lehetőségét megteremtse
a
színvonalas oktatásnak-tanulásnak. A magas szintű követelményrendszer
tehát
ugyanilyen szinten álló tanári munkával párosul és ez elnyerte a szülői
közvélemény egyetértését is.}

^{Ez annyit jelent, hogy az iskola
alapításától kezdve mindig
eredményesen teljesítette legfőbb feladatát: a felsőfokú tanulmányokra
való
felkészítést, sőt folyamatos javulást tudott elérni e téren. Ugyanakkor
- kis
iskolaként indulva - emberközeli, humánus kapcsolat alakult ki
tanárok-diákok
között, jó értelembe vett családias légkör. Az emberszeretet nemes
eszményei
alapján munkatársi viszony alakult ki nevelők és nevelők, nevelők és
diákok
között. A nevelésnek ezeket a stabil eszményeit követve tudott a
nevelőtestület
időtálló nevelési értékeket kialakítani.}

^{A tantestület tagjai
szakmai-pedagógiai vonatkozásban
jólképzettek, erős a továbbképzésre-tanulásra irányuló igényük. A
következő
években számos szakterületen szükséges a Nemzeti Alaptanterv új
műveltségi
területeinek megfelelő képesítések megszerzése.}

^{A
tanulóközösség}^{tanuláscentrikus,
közösségi igényei és
törekvései az iskolai munka lendítőerejeként hatnak.}

^{Az
oktatásnevelés tárgyi
feltételei}^{megfelelőek.
A
szertárak állománya az egyéb taneszközök és felszerelések mennyisége és
minősége általában lehetővé teszik a Nemzeti Alaptanterv alapján
kialakított
helyi tanterv megvalósítását.}

^{Szükséges azonban elsősorban a
fizika szertár illetve a
számítástechnikai berendezések gyarapítása, korszerűsítése, a
tornaterem
felújítása.}

^{4.)
A beiskolázás várható alakulása}

^{A népmozgalmi adatok, továbbá a
társintézmények adatai alapján a következő képet kapjuk:}

^{A korosztály évjárata, létszáma}	^{Középiskolába lépett vagy lépni fog /8 és 6 osztályos képzés/}						^{A 14 évesek gimnáziumát veszi igénybe a Török Ignác Gimnáziumban}
	^{Török I.Gimnázium}		^{Premontrei Gimn.}		^{Református Líceum}
	^belép.év	^létszám	^belép.év	^létszám	^belép.év	^létszám	^belép.év	^{várható létszám}
^1991/387	²⁰⁰⁵	³⁵	²⁰⁰⁵	⁵⁰	²⁰⁰⁵	⁵⁰	²⁰⁰⁵	⁷⁰
^1992/338	²⁰⁰⁶	³⁵	²⁰⁰⁶	⁵⁰	²⁰⁰⁶	⁵⁰	²⁰⁰⁶	⁷⁰
^1993/347	²⁰⁰⁷	³⁵	²⁰⁰⁷	⁵⁰	²⁰⁰⁷	⁵⁰	²⁰⁰⁷	⁷⁰
^1994/338	²⁰⁰⁸	³⁵	²⁰⁰⁸	⁵⁰	²⁰⁰⁸	⁵⁰	²⁰⁰⁸	⁷⁰
^1995/312	²⁰⁰⁹	³⁵	²⁰⁰⁹	⁵⁰	²⁰⁰⁹	⁵⁰	²⁰⁰⁹	⁷⁰

^{A táblázat alapján
megállapítható, hogy iskolánk és a helyi
középiskolák együtt egy-egy korosztálynak kb. 50%-át tudják befogadni.
A
tapasztalatok alapján ez általában elégséges az igények teljesítésére.
Azonban,
mint a I. fejezet 9/a. pontjának adatai mutatják, jelenlegi tantermi
kapacitásunk
elégtelensége miatt 2005-ben csökkenteni szükséges az indítható
osztályok
számát.}

^{Bár a továbbiakban ilyen
csökkentésre csak 4 évenként lesz
szükség, a közbeeső években 3-3 osztály indulhat a IX. évfolyamokon, az
igazi
megoldás mégis a tanteremépítés lenne. Ennek tervezése 2004-ben
megkezdődött.}

^{5.)
Az intézmény teljesítményei}

^{Az
intézmény oktatómunkájának konkrét eredményeit az alábbi táblázat
szemlélteti:}

^Év	^{Felsőoktatási intézménybe jelentkezettek száma}	^{Felvettek száma}	^{Felvettek a jelentkezettek százalékában}	^{Nyelvvizsgázók száma}
				^középfokú	^felsőfokú
¹⁹⁹²	⁸⁹	⁵⁹	^66,2	³⁹	¹
¹⁹⁹³	¹⁵⁰	⁹⁸	^65,3	⁶⁵	³⁶
¹⁹⁹⁴	¹³⁹	⁷⁷	^55,3	⁶⁶	³¹
¹⁹⁹⁵	¹⁵⁴	¹⁰¹	^65,5	⁶⁷	⁴⁶
¹⁹⁹⁶	¹⁶⁶	¹²⁴	^74,6	⁸¹	³⁵
¹⁹⁹⁷	¹²⁶	⁷⁹	^62,7	⁷⁹	³⁶
¹⁹⁹⁸	¹⁰⁶	⁸⁹	^80,1	⁸⁸	³⁹
¹⁹⁹⁹	¹²⁴	¹⁰⁷	^85,3	⁸⁵	³⁶

	^{Osztálytípus}	^{Osztálylétszám}	^{Nyelvvizsgák száma}
			^Összesen	^Középfokú	^Felsőfokú
^1999/2000.
^XII.B.	^{Nyelvi speciális}	³¹	³⁰	²⁹	¹
^XII.C.	^{Nyelvi speciális}	³²	²⁷	²⁷	¹
^XII.D.	^{Angol kéttannyelvű}	³³	⁴²	¹¹	¹
^XII.E.	^{Általános tanter-vű}	³²	³	³
^{Végzősök összesen}		¹²⁸	¹⁰²	⁷⁰	³²
^2000/2001.
^XII.B.	^{Nyelvi speciális}	³⁴	¹⁷	¹⁷
^XII.C.	^{Nyelvi speciális}	³⁴	³⁹	³³	⁶
^XII.D.	^{Angol kéttannyelvű}	²⁸	³⁵	⁹	²⁶
^{Végzősök összesen}		⁹⁶	⁹¹	⁵⁹	³²
^2001/2002.
^XII.A.	^{8 osztályos}	³¹	⁵¹	⁴⁸	³
^XII.B.	^{Nyelvi speciális}	³³	³⁵	³⁴	¹
^XII.C.	^{Nyelvi speciális}	³¹	²⁶	²⁶
^XII.D.	^{Angol kéttannyelvű}	³⁵	⁵⁷	²⁴	³³
^{Végzősök összesen}		¹³⁰	¹⁶⁹	¹³²	³⁷
^2002/2003.
^XII.A.	^{8 osztályos}	³¹	⁴⁶	⁴⁴	²
^XII.B.	^{Nyelvi speciális}	³⁴	¹⁴	¹⁴
^XII.C.	^{Nyelvi speciális}	³³	⁴³	⁴²	¹
^XII.D.	^{Angol kéttannyelvű}	³⁰	³⁸	⁸	³⁰
^{Végzősök összesen}		¹²⁸	¹⁴¹	¹⁰⁸	³³

^{Három
megjegyzés:}

^-^{a felsőfokú nyelvvizsgák
száma}^{1993-tól azért nő ugrásszerűen,
mert ebben az évben érettségizett először kéttannyelvű osztály, amely
nyelvvizsga minősítését az érettségi bizonyítvánnyal együtt kapja,}

^-^{az 1999/2000-es tanévtől
kezdve}^{a gimnáziumok sorrendjére vonatkozó
ranglistákat különböző szempontok alapján állították össze, így azok
nem
összehasonlíthatóak az előző évek táblázataival,}

^-^{2000-től az iskolasaját
információi alapján}^{megállapította,
hogy az érettségizők 75-85%-a
tanult tovább felsőoktatási intézményekben.}

^{Az oktatómunka színvonalára utal
az is, hogy az Országos Középiskolai
Tanulmányi versenyeken az iskolának minden évben volt néhány tárgyból
döntőse,
helyezettje /korábban a szakközépiskolai országos versenyen is ez volt
a
helyzet/. A versenyeztetésben azonban még vannak kihasználatlan
lehetőségek.}

^{Mivel a nevelőtestület
becsületes, értékközpontú törekvései találkoznak az
ambiciózus szülők tanulnivágyó gyermekeinek igyekezetével, a gimnázium
nevelőmunkája alapvetően sikeres. A növendékek munkafegyelme megfelelő
vagy jó,
magatartásuk fegyelmezett, a tanár-diák viszony jó, nem túlzás azt
állítani,
hogy demokratikus. Ez azt jelenti, hogy működik az érdekképviselet
/Diáktanács/, az adódó konfliktusok érdekegyeztetéssel megoldhatók, a
tanulói
részvétel az intézmény irányításában a törvényes előírásoknak nem csak
betű
szerinti értelemben felel meg.}

^{Az iskola elégséges kínálatot
biztosít a tanórán kívüli foglalkozások
területén /sportegyesületi munka, diákkörök, kirándulások, iskolabálok,
stb./.
A sokszínű, érdekes diákélet maga is nevelési tényező, ehhez járul az
iskolai
ünnepségek hagyományőrző komolysága.}

^{A diáksport eredményességét és
hozzájárulását az iskolai nevelőmunkához
külön hangsúlyozni kell.}

^{Van viszont néhány olyan
probléma, melynek megoldásában évek óta nincs
előrelépés. Ilyenek: az időnként elharapózó csoportos késések, a
környezet
esztétikája és higiénéje iránti tanulói igénytelenség, az időnként
tapasztalható trágárság.}

^{A felelősséget nem háríthatjuk
át teljesen a bennünket körülvevő nagyobb
társadalmi miliőre, a megoldás lehetőségeivel tovább kell foglalkozni.
Nagy
kérdése a gimnáziumi nevelésnek az, hogy ideális értékeket követve
vajon
felkészítjük e növendékeinket arra, hogy a való, reális életben
álljanak helyt?}

^{Pedagógiai programunk további
része megkísérli, hogy e kérdésre választ
adjon.}

^{6.)
Az iskola szervezeti működése:}

^{Az intézmény
vezetési szerkezetét
az alábbi séma szemlélteti:}

^{nevelőtestület}

^{diákönkormányzat}

^igazgató

^iskolaszék

^SZMK

^isk.

^{választmánya}

^{szakszervezeti}

^bizottság

^{közalkalmazotti}

^tanács

^{I. sz.}

^{igazgatóhelyettes}

^II.sz.

^{igazgatóhelyettes}

^{levelező tagozat
vezető}

^{gazdasági vezető}

^{munkavédelmi
megbízott}

^-iskolaorvos

^-védőnő

^{-iskolafogász}

^{-ifj.véd.felelős}

^{"reál" szakos}

^{munkaközösség}

^vezetők

^könyvtáros

^{Diákönkormányzatot}

^segítő

^tanár

^{"humán" szakos}

^{és osztályfőnöki}

^{munkaközösség}

^vezetői

^nevelők

^{levelező
tagozaton tanítók}

^{adminisztratív}

^{és technikai
dolgozók:}

^könyvelők,

^{adminisztrátor,}

^{iskolatitkár,}

^{karbantartók,}

^gondnok,

^takarítók,

^portások

^{A szervezeti
működés főbb
jellemzői a táblázatból kiolvashatók.}

^{A szervezet
működésének
részletes leírása megtalálható az
intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában (SzMSz) és
Házirendjében,
melyek a Pedagógiai program mellékletét képezik.}

^{Ezek
kivonataként a
működés röviden a következőképpen foglalható össze:}

^{-a mellérendeltségben működő
vezetési partnerek tevékenységüket saját
munkaterveik alapján végzik (diákönkormányzat, iskolaszék, Szülői
Munkaközösség
iskolai választmánya),}

^{- szükséges esetekben a
nevelőtestület üléseit kibővíti a partnerek
képviselőivel,}

^{- a nevelőtestületi ülések
rendjét az éves munkaterv rögzíti,}

^{- az iskola szűkebb vezetése
(igazgató és helyettesei, gazdasági vezető,
szakszervezeti főbizalmi, közalkalmazotti tanács elnöke) hetente
meghatározott
időpontban értekezletet tart,}

^{- a diákönkormányzat (a Házirend
meghatározása szerint és a továbbiakban:
Diáktanács) ülésein az igazgatóság képviselője rendszeresen résztvesz,}

^{- az igazgató, mint az
Iskolaszék nevelői oldalának egyik képviselője az
Iskolaszék munkájában rendszeresen résztvesz,}

^{- az SzMK iskolai választmánya
munkájában az igazgatóság képviselője
rendszeresen résztvesz,}

^{- a szakmai munka ellenőrzésének
rendjét illetve a gazdasági munkával
kapcsolatos belső ellenőrzési tevékenységet az SzMSz is rögzíti.}

^{- További (önálló) iskolai
szervezetek:}

^{Török Ignác
Gimnáziumért Alapítvány,}

^{Diák
Sportegyesület (DSE).}

^{E
szervezetek munkájukat önállóan
végzik, az intézménnyel való együttműködés alapjait évente az iskolai
munkaterv
rögzíti.}

^{- A Török Ignác díj kuratóriuma
a nevelőtestület.}

^{7.)
Az intézmény mindennapi működése, információ, ünnepségek, hagyományok}

^Tervezés

^{- Az éves iskolai munkaterv
javaslatát az igazgató készíti el írásos formában
sokszorosítva, az Iskolaszék, SzMK iskolai választmánya, Diáktanács
véleményezi, végleges formájában az igazgató szövegezi meg.}

^{- A munkatervben szereplő
feladatok részletes megtervezése, saját
munkaprogramjuk elkészítése az érintettek feladata, egyeztetésük e
szervezetek
ülésein történik.}

^{- Alapelvek: egylépcsős döntés
nem születhet, a Diáktanács képviselők az
osztályokkal, a szervezetek, érdekvédelmi testületek tagságukkal való
konzultáció után jogosultak döntésre, a döntéssel kapcsolatos
tanácskozásokról
jegyzőkönyv készül.}

^Információ

^{- A nevelőtestületet heti
rendszerességgel hétfőnként a nagyszünetben az
igazgató illetve felelősök informálják, szükséges esetekben a hónapok
utolsó
szerdáján munkaértekezlet.}

^{- A tanulók informálása heti
rendszerességgel keddi napokon nagyszünetben
igazgatói hirdetéseken történik.}

^{- A rendszeres információ
további eszközei: hirdetőtáblák, sokszorosított
anyagok.}

^{- A tanulmányi szempontból
legfontosabb munkafázisok (jelentkezés évközi
vizsgákra, fakultációra, érettségi vizsgára és felsőoktatásra,
tankönyvrendelés, menzai kedvezmények és tankönyvsegély igénylése,
tanév eleji
és végi határidők) előtt minden esetben körlevelet, űrlapot kap minden
érintett
tanuló, nevelő, ezeket az adott tanévben meg kell őrizni, a kapcsolatos
eljárásoknak ez alapdokumentuma.}

^Értékelés

^{- Az értékelés az intézményben
nyilvános.}

^{- Fórumai: nevelőtestületi
értekezletek, hirdetések, ünnepségek.}

^{- Kiemelt jelentősége van az
értékelésben a jeles és kitűnő tanulmányi-,
felsőoktatási beiskolázási eredményeknek, a tanulmányi, sport- és
kulturális
versenyeken elért helyezéseknek, az ezekkel kapcsolatos diák és nevelői
teljesítményeknek, az iskolának nyújtott önkormányzati-, szülői-,
alapítványi
stb. támogatásoknak.}

^{- Az értékelés eszközei: szóbeli
dicséret, elismerés, bejegyzés ellenőrző
könyvbe, jegyzőkönyvi bejegyzés, Török Ignác díj (tanulók), a Török
Ignác
Gimnáziumért Alapítvány emlékgyűrűje (nevelők), oklevél, jutalomkönyv.}

^{- A nevelőtestület, nevelők,
dolgozók munkájának, a diákok magatartásának
- szorgalmának, tanulmányi előmenetelének ellenőrzési - értékelési
rendjét,
formáit, eszközeit az SzMSz és Házirend rögzíti.}

^{- Alapelvek: nem maradhat
elismerés nélkül egyetlen pozitívum sem s nem
maradhat elutasítás nélkül semmi olyan, ami a közös munkát károsan
befolyásolja.}

^{Az
ünnepségek,
hagyományápolás rendjét, formáit}^{az SzMSz, Házirend és az
intézmény éves
munkaterve határozza meg.}

^{Fentiek
fontosabb vonásai
a következőkben összegezhetők:}

^{- nevelők, diákok, szülők,
iskolavezetés folyamatos egyeztetéssel keresik
az együttműködés lehetőségeit,}

^{- egymás munkáját
rendszeresen
értékelik, elismerik,}

^{- mindezekkel kapcsolatban súlyt
helyeznek a nyilvánosságra,}

^{- fentiek kiemelkedő alkalmait
az egyeztetéssel kapcsolatban lásd a
tervezésnél, az értékeléssel kapcsolatban a már felsoroltakon kívül
külön
megemlítendők a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek, a szalagavató és
ballagás,
az aradi vértanúk napja, az 1848-as és
1956-os forradalmak emlékünnepségei,}

^{- a diákhagyományok ápolásával
kapcsolatban fontos szerepe van az
iskolabáloknak, melyek minden esetben műsorosak (az első diákbálon
történik a
"gólyaavatás"), az iskolai diáknapnak, iskolarádiónak, a sport- és
kulturális versenyek eredményhirdetéseinek. Az iskola tradíciói közül
megemlítjük a klasszikus, a népi kultúrához való kapcsolódást, ezek
figyelembevételét ünnepségeken, közös programokon, továbbá az ezekre
való
felkészülés diák-tanár alkotóműhely jellegét.}

^{III. Az iskola nevelési}^programja

^{1.)
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljaji}^{, feladatai, eszközei,
eljárásai}

^{Az
intézmény pedagógiai
hitvallása}

^{A Török
Ignác Gimnázium
nevelőtestülete az iskolát az élet színterének tekinti.}^{Felfogása
szerint a gyermek, kamasz, ifjú
élete akkor teljesedik ki, ha a megfelelő időben iskolaformájú, ha az
önmagától
másokig vezető úton itt találkozik barátsággal, szerelemmel, idősebb
emberekkel. Az idősebb társ, a tanár feladatát ebben a
viszonyrendszerben úgy
tudja ellátni, ha a teljes életet közvetíti műveltségi területének
ismeretei
segítségével is, ha a különböző életszakaszoknak megfelelően szülője,
vezetője,
ideálja, partnere tud lenni a diákközösségnek, méghozzá nem kívülről,
hanem
belülről, "demokratikus" választás útján.}

^{A Török
Ignác Gimnázium
nevelőtestülete hisz az iskola emberformáló, személyiségalakító, tehát
nevelő,
azaz növelő szerepében.}^{Úgy
véli,
hogy e szerep teljesítéséhez nélkülözhetetlen a tanárban meglévő
többlet és a
diákban meglévő igény (vagy ennek fölélesztése). Tisztában van azzal,
hogy e
többlet átadása áldozat, szeretet, odaadás, példaadás nélkül
lehetetlen,
tisztában van azzal, hogy a személyiség autonóm s befogadás csak
viszonyulás
útján valósulhat meg. Viszonyulás, pontosabban viszonyulások a
szabadság és
egzisztenciális komolyság légkörében jöhetnek létre, formájuk jogi,
művészi,
tudományos, társadalmi és világnézeti, azaz életszerű.}

^{A Török
Ignác Gimnázium
nevelőtestülete az iskolát nem öncélnak, öncélú tanár, diák vagy szülői
ambíciók kiélési területének tekinti, hanem eszköznek.}^{Eszköz,
melynek segítségével továbbörökíthetők
az új nemzedékeknek az emberi kultúra, tudomány, erkölcs, a szép, igaz,
jó
hordozói. Eszköz, amellyel az életben hasznosítható, konvertálható,
továbbfejleszthető tudást megszerzik a növendékek.}

^{Eszköz, melynek segítségével az
ifjú ember szocializálódik, a társadalom
felnőtt, hasznos, becsületes tagjává válik.}

^{Mindezeknek megfelelően a Török
Ignác Gimnázium /továbbiakban:TIG/
általánosan művelő, felsőfokú tanulmányokra fölkészítő középiskola. A
pedagógiai munka fő célja a tehetségek fölismerése, megnyerése a közös
munkának, a tehetséggondozás és fejlesztés.}

^{A TIG-ben az oktatás
értékközpontú: ki akarja fejleszteni a tanulók azon
képességeit, melyek segítségével eligazodhatnak hazánk, Európa és a
nagyvilág
kultúrájában és tudományában, képessé válnak az önálló
ismeretszerzésre,
szellemi munkára, műveltségük további építésére. A diákokkal meg akarja
ismertetni azon erkölcsi és humánus értékeket, amelyeket a
zsidó-görög-keresztény kultúrkör, a humanizmus, fölvilágosodás,
szabadgondolkodás adtak az emberiségnek, hogy ezáltal önálló
értékválasztásra,
saját értékrend kialakítására váljanak képessé.}

^{Mindez szilárd műveltségi alapok
kialakítását teszi szükségessé, ehhez
pedig változatos, az életkornak megfelelő, alkotó légkörű pedagógiai
munka és
színvonalas követelményrendszer szükségesek. Ez azt is jelenti, hogy a
NAT-ban
és kerettantervben megfogalmazott ismeret-minimumokat az intézmény
céljainak
megfelelően átgondoltan bővítettük.}

^{Jelenti továbbá azt is, hogy az
iskola tantárgyakban gondolkodik, tantárgyi
rendszerét a hagyományoknak illetve a tudományok tagolódásának
megfelelően
építi ki s az új műveltségi tartalmakat a tantárgyak anyagába
integrálja. Az
iskola a műveltségi anyag szerkezeti felépítésében - ahol ez lehetséges
- a
linearitás elvét követi, de ahol ez nem lehetséges, ott is az
egyszerűbből
indul ki s tart a bonyolultabb felé.}

^{Ugyanez az elv érvényes az
irodalom, történelem, művészetek területén a
nemzeti- illetve egyetemes- ismeretanyag belső arányinak
megállapítására. Az
anyanyelvből, nemzeti irodalomból - történelemből, zenéből, stb.
kiindulva
alapozzuk meg a növendékek identitását, kötődését s innen jutunk el
annak
megértéséig, hogy amilyen fontos nekünk a magunké, ugyanolyan fontosnak
tartják
a magukét mások, érdeklődésre csak akkor tarthatunk számot, ha mi is
érdeklődünk mások iránt. Mások kultúrájának becsülése, a belőlük való
épülés a
feltétele annak, hogy a miénket is becsüljék, abból is merítsenek, így
jutunk
kötődéstől a nyitottságig, egyik nélkül a másik mit sem ér.}

^{Ez a pedagógiai felfogás
természetszerűleg figyelembe veszi a fejlődés- és
neveléslélektan alapvető tanulságait, fontosnak tartja, hogy
gyermek-kamasz-ifjú nyelven, azaz verseny-probléma-gesztió dialektusban
beszéljenek a partnerok s a tudományosság kritériumai ne a bonyolultság
és
érthetetlenség, hanem az igazság maximális megközelítése és világosság
legyenek.}

^{Az oktatást nem puszta
ismeretátadásnak tekintjük, hanem olyan
viszonyrendszer kialakításának, melyben diák és tanár között
jogi-művészi-tudományos-társadalmi-erkölcsi relációk jönnek létre. E
kapcsolatok életszerű működése teremt közösen kimunkált értékeket, az
ilyen
típusú munka egyúttal az igazi demokrácia iskolája is.}

^{Nevelési törekvéseink
legfontosabb színtere tehát a tanóra, igazi oktatási
reform itt valósulhat meg. Természetesen az ilyen reformhoz az
szükséges, hogy
a pedagógus önmagát folyamatosan megújíthassa, továbbképezhesse, ehhez
képest
alakítottuk ki a pedagógus-továbbképzés iskolai rendszerét.}

^{Persze a nevelésnek nem a tanóra
az egyetlen színtere. Ha igaz, hogy a
nevelés célja az, hogy képessé tegye a felnövekvő nemzedéket másokkal
élet-,
munka- és erkölcsi-közösségek alkotására, akkor az is igaz, hogy ezek
már az
iskolában létre kell jöjjenek felnőttek és ifjak, tanárok és diákok
között. Ez
csak úgy lehetséges, ha a tanórán keltett igények tanórán kívüli
további
igényeket, érdeklődést eredményeznek ifjúi részről s van készség ezek
kielégítésére a nevelők oldaláról. E két terület /tanórai, tanórán
kívüli
oktatás-nevelés/ szervesülése nélkül az iskola nem is gondolhat
különleges,
vonzó, tényleges társadalmi igényeket kielégítő képzésre, meg kell
elégednie
olyan lecsupaszított minimumszinttel, mely egyetlen partnernek sem ad
többet,
mint az iskolábajárás puszta tényét.}

^{Ez esetben azonban az iskola
becsapja a diákot és szülőjét, nem adván meg
nekik a társadalmi emelkedéshez szükséges minimumot. Ahhoz, hogy
nevelésünk
legfőbb célja: az egyéniség erkölcsi magaslatra emelése, a személyiség
világra
segítése megvalósuljon, az iskolában polgári viszonyok kell
kialakuljanak. Ez
annyit jelent, hogy lehetőségekben, perspektívákban gazdag, szellemileg
inspiráló, a tényleges és szabad választás lehetőségét kínáló környezet
és
egyéniségek /sőt személyiségek/ szükségesek ahhoz, hogy a hatások
rendszerré
érlelődjenek.}

^{Csak így bizakodhatunk abban,
hogy becsületes, igazságos, szellemileg
igényes, munkaszerető magyar és világpolgárokat bocsáthatunk ki az
iskola falai
közül.}

^{a.) A
nevelő-oktatómunka
pedagógiai alapelvei}

^{A nevelőtestület pedagógiai
alapelvei sok évtizedes, folyamatos fejlődés
eredményeként alakultak ki. Így rögzítésük nem elsősorban deklaratív és perspektivikus, hanem meglévő felfogást és
gyakorlatot tükröző s így tartalmazzák a további fejlődés irányait,
céljait.}

^{- Pedagógiai munkánk
legfontosabb alapelvének a szeretetteljességet,
családiasságot valljuk. Az iskolai közösség minden relációjában
(tanár-diák, diák-diák, nevelő-nevelő, nevelő és szülő) egyformán
fontosnak
tartjuk ezt, legfontosabb és meghatározó azonban a növendékekhez való
viszonyunkban.}

^{- Tanári oldalról nézve a dolgot
ez munkánkban az alapvető és meghatározó gyermekközpontúságot
jelenti.}

^{- A demokráciára nevelést
az illetékesség, kompetencia, nyitottság,
tolerancia, partneri viszony elveinek figyelembevételével szervezett
folyamatként fogjuk fel.}

^{- Az így értelmezett pedagógiai
tevékenység nem nélkülözheti tanári
részről a tudatosságot, illetve a tudatosítás szándékát.}

^{- Az oktatás és nevelés
gyakorlati színterein a tudatosság szervezettséget,
mindenkire érvényes követelményeket, a követelmények
nyilvánosságát
és az ezekkel kapcsolatos információk hozzáférhetőségét jelenti.}

^{- Iskolai tevékenységünk tehát
formájában munkaközpontú is. A
teljesítményeket, eredményeket csak a megfelelő erőfeszítéssel végzett
értelmes
munka alapján méltányolhatjuk.}

^{- Iskolai tevékenységünk
tartalmában viszont kultúraközpontú,
valljuk, hogy az iskola - jellegénél
fogva - kulturális, szellemi műhely
elsősorban.}

^{- Az iskolai munka
kultúracentrikussága azonban a munkakultúra
fogalmát is magábanfoglalja és így túlmutat önmagán.}

^{- Az iskolai tevékenység és
viszonyok erkölcsisége nem kívülről
deklarált és egyoldalúan megkövetelt elveket és teljesítményeket
jelent. Élet-
és munkastílusról van szó elsősorban. A nevelő vall, tanúskodik,
példát ad,
ismereteket közvetít, tehát lehetővé teszi a tanulást és megvilágítja a
választás
felelősségét.}

^{- A nevelői felelősséget
tehát meghatározónak tartjuk. Fontos, hogy
a közösség működésének szabályait tanár és diák együttes munkában
formálják ki,
ez azonban nem lehet sem parttalan, sem egyoldalú folyamat.}

^{- Ha a tanóra feladata
elsősorban a kultúraközvetítés, akkor a
közösségi életé tanári részről az értékközvetítés.}

^{- Az
emberi együttélés és a közös
munka zavartalansága érdekében erkölcsi nevelésünk a szükséges
minimumszinten
ragaszkodik a normativitáshoz is.}

^{- Felelősség - értékközvetítés -
ismeretközvetítés - normativitás -
választás - szabadság - felelősség vektorrendszerében alakulhat ki a perszonalitás
és kollektivitás szükséges egyensúlya, az individuum és közösség
kölcsönös
érdekeken, jogokon és tiszteleten alapuló harmóniája.}

^{- Az iskola a felnőtt élet
gyakorlótere. A tanári munka tehát nem lehet
konfliktuskerülő, fontos azonban a mindenkori korrigálás,
újrakezdés
lehetőségeinek folyamatos biztosítása. Így lehet munkánk életszerű és
egyidejűleg színhelynek és életkornak megfelelő.}

^{- Az életszerűség követelménye
fokozottan érvényes a tanórán. Tanárnak és
diáknak közös munkájuk során egyidejűleg kell keresniük a stabil,
időtálló;
az új és érvényes, az alkalmazható és valamire képesítő ismereteket,
készségeket, képességeket.}

^{Az iskolai közösségi viszonyok
erkölcsisége ezek nélkül csak szólamok
szintjén valósulna meg.}

^{- Az iskolának nem az
a célja, hogy bebizonyítsa a diák
valamire való képtelenségét, hanem az, hogy megkeresse valamire
való
képességét, képességeit.}

^{- Az iskolában a tanárral
együtt töltött évek akkor sikeresek a diák
számára, ha minél több területen és minél számosabb vonatkozásban
megközelíti
képességeinek felső határait, ha helyére kerül, ha pályára áll.}

^{- Így nézve a tanári munka
elsősorban edző, menedzselő, segítő jellegű.}

^{- Az iskolának ehhez
feltételeket kell teremteni, minél
szélesebbkörű választékot kell biztosítania úgy a tanár, mind a
diák
munkájához.}

^{Ez azonban nem jelentheti az
erők, források, eszközök elaprózását,
hanem ellenkezőleg: koncentrált és
racionális
felhasználásuk a követendő elv. Ennek következtében alakulhat ki az
iskola
jellege, arculata.}

^{- A partnerok igényei és
választásai illetve az iskola lehetőségeken
alapuló kínálata együtt alakítják hosszútávú iskolapolitikánkat.}

^{- A névadó
szerepe a
nevelési értékek és célok megfogalmazásában}

^{Török Ignácot az alapítók
választották névadóul, az akkori körülmények
között ez jelzés volt arra nézve, hogy az iskola nevelőmunkájában örök
emberi
és hagyományos nemzeti értékek mellett kötelezi el magát.}

^{Török Ignác gödöllői születésű
ember, a források szerint szorgalmas és
kitűnő tanuló volt. Választott pályájára a lehető legalaposabban
fölkészült,
kitűnő mérnök, tanár, kötelességeit az önfeláldozásig teljesítő katona,
a
magyar és világszabadság mártírja lett.}

^{Személyiségjegyei is vonzók:
szerénység, becsületesség, kötelességtudás,
képzettsége magas szintű hasznosítása a megfelelő helyen, egyéni
ambíciói
alárendelése a vállalt ügynek, felelősségérzet. Emberi példamutatása
félelmei
között úgy magasodik föl, hogy képes gyengeségén úrrá lenni,
őszinteséget,
szeretetet sugárzó alakja ezzel válik teljesértékű példává.}

^{A névadó és a hozzákapcsolódó
hagyományok (szabadságküzdelmeink máig ható
tanulságai) ápolása kontinuitás megvalósítását teszi lehetővé
lokálpatriotizmustól
a világpolgárságig.}

^{A pedagógiai hitvallásunkban
megfogalmazott eszmék mindennapos nevelési
gyakorlatban való követésében nagymértékben támaszkodunk mindarra, ami
a
névadó emberi példájában megtestesül
belőlük.}

^{b.) A
nevelőmunka céljai:}

^{Az itt megfogalmazott célok nem
az ideált fogalmazzák meg. Nem tételezhető
föl, hogy az iskolából való kilépéskor minden diákunk a gyermekideál
két lábon
járó mintapéldányává válik. Az viszont igen, hogy a normális emberi
létezéshez
szükséges minimális ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, képes és
kész a
továbbfejlődésre, lehetőségei vannak tehetsége kibontakoztatására. A
nevelő
részére a célok az irányt jelzik, amelyek napi és hosszabbtávú
munkánkat
meghatározzák, keretbefoglalják.}

^{Arra törekszünk tehát, hogy
növendékeink váljanak képessé jogi -
erkölcsi vonatkozásban:}

^{- a jó és
rossz}

^{- méltányos és
méltánytalan}

^{- igazságos és
igazságtalan}

^{- becsületes
és becstelen}

^{- a törvényes
és törvénytelen megkülönböztetésére}

^{és a pozitív
értékek igénylésére, választására.}

^{Legyen bennük törekvés és igény
önmaguk és mások megismerésére, ismerjék
föl saját kompetenciáikat és azok határait. Tanulják meg tisztelni a
humánum és
morál alapvető értékeit önmagukban és másokban, utasítsák el a bűnt és
embertelenséget. Ismerjék az emberi együttélés alapvető normáit,
alakuljanak ki
személyiségükben az autonómia és szocializáció viselkedési normái.}

^{Tanúsítsanak tiszteletet a
természet, az emberi társadalom és gondolkodás
értékei iránt. Igazodjanak el az életben és világban, legyen bennük
készség az
értékek becsülésére, ápolására, továbbfejlesztésére, váljanak képessé
önuralomra és együttműködésre.}

^{Művészeti (érzelmi) nevelésünk}^{alapvető
célja az, hogy diákjaink legyenek
képesek környezetükben és önmagukban fölismerni, megtalálni és
igényelni a
szépet.}

^{A művészi, környezeti,
viselkedési esztétikum fölmutatása, az erre
vonatkozó ismeretek gazdagítása nem öncélú. Az igazi cél az eligazodás
képességének kialakítása és ennek alapján a keresés, választás, alkotás
készségeinek és képességeinek kifejlesztése.}

^{Célunk tehát, hogy iskolai
művészi nevelőmunkánk értékszemléletű legyen,
minél szélesebb skálán mutassa meg a művészi, tudományos, társadalmi,
erkölcsi,
környezeti, személyiségi szépség értékeit, tegye ezek iránt nyitottá a
növendékeket és alakítsa ki a hozzájuk fűződő kötődéseiket.}

^{Ezért fontos célnak tartjuk,
hogy művészeti nevelőmunkánk fokozatosan
haladjon az egyéntől, a helyi társadalomtól a nemzeti, majd európai és
egyetemes értékek felé. Így alakuljon ki diákjainkban igény, befogadási
készség,
nyitottság szerves egységben.}

^{Igen fontos cél az , hogy az
esztétikai nevelés önmagunktól másokig vezető
útján felismerjük és kibontakoztassuk növendékeink művészi tehetségeit,
alkotókészségüket és képességeiket. Tehát ne csupán befogadásra
neveljük, hanem
aktív tevékenységre - tevékenységgel.}

^{Alakuljon ki bennük érzelmeik
kultúrált szabályozásának, kifejezésének
képessége, váljon a mindezek által érzelmi életük gazdaggá, sokszínűvé.}

^{A tudományos (értelmi) nevelés}^{folyamatában
legfontosabb célkitűzéseink a
következők:}

^{- a tudományok jeleinek,
jelrendszerének, fogalomköreinek megismertetése, tudatosítása,
elsajátíttatása,}

^{- a tudományos
nyelvhasználat, kommunikáció képességeinek kifejlesztése,}

^{- voltaképpen tehát nyelvi
nevelés, ismeret - készség - képességfejlesztés egységében.}

^{Mindez csak akkor lehetséges, ha
tudományos (értelmi) nevelésünk
részleteiben és egészében is:}

^{-
érdekes, érdeklődést kiváltó (probléma),}

^{-
életszerű (szemléletes, ismeretgazdag),}

^{-
korszerű (a legújabbat nyújtja),}

^{-
világos, egyértelmű,}

^{-
egységes szemléletű (integrált, univerzális).}

^{Az iskola kulcsot akar adni a
növendékek kezébe az önálló tanulmányi,
tudományos munkához. Ezért az a célunk, hogy megadjuk a szükséges
segítséget a
tanulási technikák, tudományos ismeretszerzés terén, ösztönözzük és
bátorítsuk
- túl az ismereten és alkalmazáson - diákjaink önálló kutató, alkotó
tevékenységét.}

^{Egyszerűbben szólva: a logikus,
önálló ismeretszerzés, gondolkodás
készségeinek, képességeinek kifejlesztésén túl meg szeretnénk alapozni
a
tanulás egész életre szóló igényét és örömét, a tudományos igazságok
iránti
igényt és vágyat.}

^{A társadalmi (akarati) nevelés}^{céljai
sok tekintetben azonosak a jogi -
erkölcsi neveléssel, de e szélesebb
körben tágabb értelmezést is nyernek. Az egyéniség tisztelete,
szabadsága,
méltósága, szabad fejlődése olyan megismertetendő értékek, melyek csak
a
másokkal való közösségi relációkban értelmezhetők. Meg kell tehát
diákjainknak
tanulni mások érdekeinek felismerését, méltánylását, egyén és közösség
érdekeinek
harmóniáját ahhoz, hogy a szocializáció során megtanulják a szükséges
önkorlátozás és kooperáció elemeit, elsajátítsák az ehhez szükséges
készségeket, képességeket. A társadalmi igazságosság és szabadság
iránti igény
csak ezen alapulhat az iskolában is és azon kívül is.}

^{A társadalmi cselekvőképesség
legjobb gyakorlóterepe kétségtelenül az
iskola.}

^{Célunk, hogy diákjainknak időt
és teret adjunk a cselekvéshez s
felvértezzük őket olyan ismeretekkel, amelyek alapján eljutnak a közjó
eszméjének megértéséhez és követéséhez, mindennapi iskolai életükben is.}

^{A demokráciára, társadalmi
szolidaritásra nevelés fő céljai tehát
magukbanfoglalják az akarat edzésének, korlátozásának, tevékenységben,
cselekvésben való megvalósításának, jóra való fordításának, objektív
elbírálásának, értékelésének és elismerésének nevelési céljait,
ismeretek -
készségek képességek szintjén és egységében.}

^{Legfontosabb célunk tehát az,
hogy iskolánkban tevékenységben és
közösségben valósuljon meg a nevelés-nevelődés, olyan folyamatként,
mely
szervesen kapcsolódhat az iskolán kívüli élethez.}

^{A világnézeti (vallásos) nevelés}^{céljainak
megfogalmazásához fogalmi tisztázás
szükséges.}

^{Felfogásunk szerint a nevelés a
hitvilág megalapozásához kell vezessen. Az
emberi értékekbe vetett hit és ennek feltárása (megvallása) nem
nélkülözhető
sem a nevelés, sem a társadalom életének folyamatában. Ezek nélkül a
fogódzók
nélkül nem képzelhető el az ember eligazodása a társadalom, a politika
bonyolult érdekszövevényeiben. Ezért fontosnak tartjuk az ezekkel a
kérdésekkel
kapcsolatos minél teljesebbkörű ismeretnyújtást, a választás
lehetőségeinek
megadását, az emberi értékek melletti elkötelezettségünk világossá
tételét (a
confessionális - vallásos - vallomásos nevelést tehát így értelmezzük).}

^{Az a célunk, hogy diákjaink
eligazodjanak az élet és világ alapvető
kérdéseiben. Ismerjék föl helyüket és szerepüket a diák- , iskolai- és
lakóhelyi közösségben, nemzetben.}

^{Legyenek világos eligazodási
pontjaik hazánk és Európa, Európa és a
nagyvilág egymáshoz való kapcsolódásában. Mindehhez az szükséges, hogy
a
nevelők rámutassanak a kultúra - tudomány - társadalom univerzalitására, a tanulókkal való kapcsolatuk során
meghaladják a szűk szaktárgyi kereteket, megadják az integrált
gondolkodáshoz
szükséges ismereteket, készségeket, képességeket.}

^{Célunk tehát az, hogy
iskolahagyott diákjainknak legyen erkölcsük,
ízlésük, megismerő- és ítélőképességük, cselekvőkészségük és
képességük.
Váljanak képessé az önálló, felelős döntésre, életvitelre,
beilleszkedésre,
közösségformálásra és alkotásra.}

^{c.) A
nevelőmunka
feladatai, eszközei, eljárásai}

^{Itt iskolánk, a gödöllői Török
Ignác Gimnázium évtizedek alatt kialakult,
a nevelőtestület által helyesnek talált és az iskolahasználók által
elfogadott
gyakorlatát rögzítjük, nem zárva ki a folyamatos eszközfejlesztés és
differenciálás további lehetőségeit. A felsorolás fő vonalaiban követi
a b.) pontban tárgyalt nevelési területek
sorrendjét, az átfedések és több területen való alkalmazás azonban a
dolog
természeténél fogva szükségszerűek.}

^{- A nevelőknek, diákoknak,
szülőknek ismerniük kell az iskola
pedagógiai - nevelési programját, céljait, oktatási - képzési
lehetőségeit,
kínálatát, az iskolai közösség működési szabályait.}

^Eljárások:^{-
együttes program- és szabályalkotás,
fejlesztés a törvényi előírásoknak megfelelően;}

^{- az alapvető iskolai
dokumentumok hozzáférhetősége (lásd a program zárórendelkezéseit,
továbbá a
Szervezeti és Működési Szabályzat /továbbiakban SzMSz/ II/26. pontját);}

^{- a beiskolázási -
felvételi eljárás során a tanulók és szüleik az iskola tájékoztatójában
kapják
meg a szükséges információkat és formanyomtatványon visszaigazolják a
tudomásulvételt a III./1./e.pontot illetően (az iskola oktatási
profiljában
a kötelező és nem kötelező órák egységet
alkotnak!);}

^{- minden tanév kezdetén
osztályfőnöki órákon kell foglalkozni a Házirend
ismertetésével-értelmezésével
minden évfolyamon, de különösen az V.-ben és IX.-ben.}

^{- A nevelőknek arra
kell törekedniük (különösen az osztályfőnököknek), hogy minél jobban
megismerjék növendékeiket, testi - szellemi állapotukat, családi -
társadalmi
körülményeiket.}

^{Ajánlott eljárások:}^{- egyéni és csoportos beszélgetések,}

^{-
osztályfőnöki órák,}

^{-
osztályértekezletek,}

^{-
szükséges esetben családlátogatás.}

^{- A nevelők, nevelőtestület,
iskolavezetés minden lehetőséget használjon
föl a visszacsatolásra, visszajelzésre.}

^{Lásd ezzel kapcsolatban e
program következő III./1./d,e; III./2.,3.,IV./4.
pontjait, tehát a tanulók követelményekről való tájékoztatásával,
osztályozásával, értékelésével, a magatartás és szorgalom
elbírálásával, a
jutalmazással, továbbá fegyelmezéssel és büntetéssel kapcsolatos
iskolai
szabályokat.}

^{- A szabálytartás az
iskolában általános kötelezettség, vonatkozik
tanárra, diákra, az iskola dolgozóira.}

^{Az SzMSz és Házirend diák és
szülő képviseletre, véleménnyilvánításra,
ellenőrzésre vonatkozó előírásai ehhez elegendő eszköz- és eljárási
lehetőséget
adnak.}

^{- Az iskolai élet minden
színterén (kommunikáció, rendezvény, ünnepség,
stb.) színvonalat kell tartani.}

^{A tanórákon ez elsősorban a
tudomány legújabb állása szerinti tanári munka
eszközeinek alkalmazását jelenti (lásd a
tanári továbbképzést). Egyéb vonatkozásban az intézmény a klasszikus
egyetemes
és nemzeti kulturális eszközök és anyagok fölhasználását favorizálja.}

^{- Az iskolai élet minden
szintjén (csoport, osztály, évfolyam,
iskolaközösség) be kell vonni a diákokat (szükséges esetben szülőket) a
tervezésbe, kivitelezésbe, korrekcióba.}

^{- Az osztályfőnöki munkaprogram
(lásd a III./9. pontot) év elején
osztálygyűlés nélkül nem készülhet.}

^{- Az iskolai munkaterv
elkészítésében a Diáktanács (továbbiakban DT) a
közreműködő partner.}

^{- A XI.-XII. évfolyam érettségi
előkészítő foglalkozásainak
megtervezésekor az érintett csoporttal kell a munkát együttesen
megtervezni.}

^{- Az iskolai élet minden
színterén gondoskodni kell a megfelelő
előkészítésről, szervezésről.}

^{- Lásd a III./9. pontot, továbbá
az ünnepségek, akciók szervezésével
kapcsolatos előírásokat az SzMSz-ben és Házirendben, az intézmény éves
munkaterveiben.}

^{- Általánosan alkalmazandó
eljárás az önálló tanulói tevékenység
lehetőségeinek maximális biztosítása.}

^{- Tanórákon önálló kutatási
feladatok, az iskolai közösségben rendezvények
részben vagy egészben önálló megszervezése, lebonyolítása, túl a
törvényben
biztosított lehetőségeken.}

^{- Tanulmányi-, kulturális- és
sportversenyeken való részvétel ösztönzése,
segítése.}

^{- A testület tudatosan
ösztönzi és segíti minél több tanulói közösség
létrejöttét és működését.}

^{- Tanulókörök és csoportok,
irodalmi - zenei - sportkörök - egyesületek,
diákújság és rádió szerkesztőségei, szakkörök - diákkörök.}

^{- A tanári munka során a
prelekcióval, előadással szemben a tanulói
kérdéseken alapuló munkáltatás, tevékenység, alkalmazás és az önálló
tanulói
munka módszereit tekintjük elsődlegesnek.}

^{- Igyekszünk minél több
alkalmat teremteni tanár és diák tanórán kívüli
együttléteire (előadások, kirándulások, színház-, tárlat-,
múzeumlátogatás,
táborozás, programokra, műsorokra, rendezvényekre való együttes
fölkészülés,
stb.).}

^{- Az iskola lehetőségeihez
képest igyekszik minél több házi szervezésű
tanulmányi-, kulturális- és sportversenyt szervezni, gondoskodik a
diákok
kultúrált iskolai szórakoztatásáról (diákbálok,
osztályrendezvények, stb.,
természetesen ragaszkodva a kultúrált és fegyelmezett lebonyolítás
feltételeihez).}

^{- Ösztönözzük diákjainkat,
hogy önállóan is keressék iskolán kívül a
színvonalas kultúrát, a sportolás és szórakozás kultúrált lehetőségeit.}

^{Gondoskodunk az ezekkel
kapcsolatos információkról, a helyi és közeli
lehetőségek ajánlásáról.}

^{- Gondoskodunk az ifjúságra
leselkedő veszélyekkel kapcsolatos
tájékoztatásról, az ezekkel foglalkozó szervezetekkel kapcsolatot
tartunk
(előadások, megbeszélések, információ, jelzések).}

^{- Megkülönböztetett
segítséget biztosítunk az iskolai sport és
testnevelés feltételeinek fejlesztéséhez:}

^{- óraszám,
csoportbontás, eszközök, felszerelés biztosítása,}

^{-a
teljesítmények elismerése, propagálása.}

^{- Az intézmény széleskörű
felelősi rendszert épített ki és működtet. Az
ünnepségek és rendezvények
lebonyolításáért évfolyamok, osztályok felelősek, beosztásukat az éves
munkaterv tartalmazza.}

^{- Nagy súlyt helyezünk a
közösségi együttlétek formális elemeinek
tiszteletbentartására (alkalomnak megfelelő öltözködés,
ünnepélyeken
egyenruha viselése, tiszteletadás a nemzeti és helyi jelképeknek,
Himnusz és
Szózat közös éneklése, kommunikációs színvonal, stb.). Az ezekkel
kapcsolatos
konkrét előírásokat az SzMSz és Házirend tartalmazza.}

^{d.) Az
oktatómunka céljai}

^{A gödöllői Török Ignác Gimnázium
a diákokat - ismereteik gyarapítása,
készségeik és képességeik kifejlesztése által - alkalmassá akarja tenni
műveltségük további fejlesztésére, az önálló szellemi alkotómunkára, az
egész
életen át tartó tanulásra.}

^{Ezért a III/b. pontban a
tudományos és világnézeti neveléssel kapcsolatban
rögzített célkitűzések természetszerűleg itt is érvényesek.}

^{Az iskola, hagyományai és
használóinak igényei alapján hangsúlyozottan a
felsőfokú továbbtanulásra készíti föl növendékeit. Kiemelten fontosnak
tartja,
hogy ennek során lehetőleg minden növendéke számára biztosítsa legalább
egy
modern idegen nyelv minimálisan középfokú ismeretét.}

^{Mindezeknek megfelelően
alakítottuk ki az iskola jelenlegi oktatási
rendszerét.}

^{Az
intézmény oktatási profiljai a 2001/2002. tanévtől}

^{-Kéttannyelvű
oktatás}^{,
célnyelve angol, a
képzés négy évfolyamos. Cél: a tanulók váljanak alkalmassá az angol
nyelv
anyanyelvi szinthez közelítő használatára, angol nyelvű felsőfokú
tanulmányok
folytatására szóban és írásban egyaránt. A tanulmányok végén felsőfokú
állami-
vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.}

^{E cél érdekében a helyi
tantervben meghatározott kötelező célnyelvi
óraszám kiegészül a nem kötelező keretből és ez az óraszám a
követelmények
teljesítése szempontjából egységet alkot.}

^{Idegen nyelven tanított
tantárgyak: történelem, fizika, biológia, földrajz.}

^{- Speciális
angol- és
német nyelvi oktatás.}^{Célja:
gond
nélküli kommunikáció idegen nyelven szóban és írásban, a tanulmányok
során
legalább középfokú állami-, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga
letétele. A
vizsgát tett tanulók korábbi óraszámuk harmadában, de legalább heti 2
órában
kötelezettek nyelvórákon való részvételre, segítséget kapnak felsőfokú
nyelvvizsgára való fölkészülésben.}

^{Ezen osztályokban a helyi
tantervben meghatározott kötelező nyelvi óraszám
kiegészül a nem kötelező keretből és ez az óraszám a követelmények
teljesítése
szempontjából egységet alkot.}

^{- Általános
tantervű
osztály vagy csoport.}^{Megszervezésére
abban az esetben kerül sor, ha
erre megfelelő tanulói-szülői igény mutatkozik. A képzés célja
általános
irányú. A szabad felhasználású keretből a nyelvoktatásra fordított
óramennyiséget ezekben az osztályokban is megnöveljük. Első idegen
nyelv a
tanulók választása szerint angol vagy német.}

^{Azon tanulók, akik
a kéttannyelvű
illetve nyelvi speciális osztályokban a nyelvtanulási követelményeket
nem
tudják teljesíteni, tanulmányaikat általános tantervű követelmények
szerint
folytathatják, általános tantervű osztály vagy csoport működése esetén
osztály
vagy csoportcserével, ennek hiányában a nyelvi speciális osztályokban
(a
tantárgyak idegen nyelvű tanulása miatt a kéttannyelvű osztályokból
lemaradó
tanulókat legalább nyelvi speciális osztályba
kell áthelyezni).}

^{- Emelt
szintű matematikai
osztály vagy csoport.}^{Ezekben az osztályokban (vagy
csoportokban) a nem
kötelező órakeretből a kerettantervi előírásnak megfelelően megnöveltük
a
matematika tantárgy óraszámát és ez az óraszám a követelmények
teljesítése
szempontjából egységet alkot. A szabadon tervezhető órakeretből az első
idegen
nyelv oktatásának óraszámát itt is megerősítjük.}

^{Cél: a műszaki és
természettudományos pályákra készülő tanulók hatékonyabb
fölkészítése. Az osztály vagy csoport indítására igény szerint kerül
sor
azokban a periódusokban, amikor az intézmény a 14 évesek számára 3
párhuzamos
osztályt tud nyitni.}

^{Első idegen nyelv a tanulók
választása szerint angol vagy német.}

^{- A
nyolcosztályos
gimnázium}^{fő
célja, hogy a
tehetséges tanulók fejlődését középiskolai keretben alapozza meg. Ezért
az
V.-VIII. évfolyamon az anyanyelv és irodalom, matematika, az első
idegen nyelv
és alapozó tárgyként a latin nyelv kap hangsúlyt, óraszámkiegészítést
és
csoportbontási lehetőséget. Első idegen nyelv a tanulók választásától
függően
angol vagy német.}

^{Felső évfolyamokon (IX.-XII.) az
általános továbbhaladási irány a nyelvi
speciális oktatás, akár az előző évfolyamokon tanult első idegen nyelv
folytatásával, akár a latin helyébe lépő második modern nyelv kezdő
szintről
indított speciális tanterv szerinti tanulásával.}

^{Osztályváltással a tanulók a
kéttannyelvű képzésbe is bekapcsolódhatnak.}

^{Ezért a nyolcosztályos gimnázium
óraterve IX. osztálytól azonos a föntebb
felsorolt oktatási formákéval.}

^{- A levelező
tagozat}^{gimnáziumi érettségi vizsgára készít fel,
általános tanterv szerint.}

^{A tagozat a 2001/2002. tanévtől
esti tagozattá alakult át.}

^{- Az intézmény oktatómunkájának
kiemelten fontos célja az oktatási -
képzési profilok megfelelő színvonalú működtetése, az ehhez szükséges
személyi
és tárgyi feltételek biztosítása.}

^{- Fontos célnak tartjuk, hogy az
iskola megtartsa helyét a felsőoktatásra
eredményesen fölkészítő gimnáziumok rangsorában, sőt előrelépjen.}

^{- A következő évek feladata,
hogy a tanulmányi versenyeztetés
eredményeiben is az eredményes iskolák élmezőnyébe kerüljünk.}

^{e.) Az
oktatómunka
feladatai, eszközei, eljárásai}

^{Az előbbiekben megfogalmazott
célok teljesítése, megközelítése érdekében
az intézmény megfelelő feltételeket biztosít.}

^{Személyi feltételek}

^Nevelők

^{A nevelőtestület utánpótlásánál
fokozottan vesszük figyelembe az iskola
volt diákjait. A képzési sajátosságokban nyújtott tanári többletmunkát
többletelismeréssel honoráljuk. Az angol nyelv tanításához legalább két
anyanyelvi tanárt biztosítunk. Megfelelő iskolai óraszámok esetén
lehetséges
német anyanyelvi tanár foglalkoztatása.}

^{A nevelőtestület továbbképzési
terve a következő, a műveltségi
részterületek tanításához szükséges megfelelő szintű képesítések
megszerzését
írja elő a Pedagógiai Program érvényességi idejéig bezárólag:}

^{- magyar szakosok - dráma,
mozgóképkultúra és médiaismeret,}

^{- történelem szakosok -
társadalomismeret, hon- és népismeret,}

^{- osztályfőnökök/minden nevelő,
aki osztályfőnöki megbízásnál számbajöhet/
- emberismeret, pályaorientáció,
az egészséges életre neveléssel kapcsolatos ismeretek,}

^{- biológia szakosok -
egészségtan, etika, emberismeret,}

^{- ének szakosok - tánc, folklór,}

^{- földrajz szakosok -
természetismeret,}

^{- fizika, kémia földrajz
szakosok - természettudományi kísérletek.}

^Tanulók

^{Amíg az iskola iránti igény ezt
indokolja, addig az iskolába való bejutás
felvételi vizsgához kötött. Ennek tárgyai: magyar nyelv és irodalom,
matematika, választott nyelv. A felvételi vizsga során a szóbeli
vizsgákon a
jelentkező mentális alkalmasságát, általános tájékozottságát, tanulási
tulajdonságait is vizsgáljuk.}

^{A felvételi követelmények
teljesítéséhez az iskola a szülők és érdeklődő
tanulók tájékoztatásával segítséget nyújt.}

^{Szervezési feltételek}

^{Az eredményesebb tanítás-tanulás
érdekében az osztályok-csoportok
létszámkialakításánál a törvényben előírt
alsó határokat vesszük figyelembe.}

^{Az iskolai profil illetve
testi-lelki egészség szempontjából alapvető
tantárgyaknál a lehetőségek függvényében csoportbontást alkalmazunk
(lásd:
helyi tanterv).}

^{Az órarend kialakításánál
figyelembe vesszük a tantárgyak nehézségi
sorrendjét, ezek megfelelő váltakozását. A délelőtti és délutáni
foglalkozások
közé pihenőidőt iktatunk be. A lemaradók segítésére, a tehetséges
diákok
továbbfejlesztésére korrepetálásokat szükség szerint lehet igénybevenni.}

^{Ez utóbbi célt szolgálják a
diákkörök, délutáni sportfoglalkozások is (a
DSE szervezésében).}

^{A kisgimnazisták számára igény
esetén napközi áll rendelkezésre tanári
felügyelet melletti tanuláshoz.}

^{Az
intézmény az oktatómunkával kapcsolatos feladatokat, eszközöket,
eljárásokat a
tanári - tanulói munkával kapcsolatos követelmények formájában
fogalmazza meg.}

^{Követelmények
a tanári
munkával kapcsolatban}

^{- Színvonaltartás (alkalmazkodva
az életkori sajátosságokhoz), e fogalom
körébe egyaránt beletartozik a tudományos-szakmai ismeretek friss
eredményeinek
fölhasználása, a kommunikáció szintje, a követelmények érvényesítése.}

^{- Életszerűség (kísérletezés,
természetközeliség, irodalmi koncentráció, a
tanultak alkalmaztatása, az iskolán és tanórán kívüli ismeretek
bekapcsolása a
feldolgozásba, stb.).}

^{- A diákok tanulási,
továbbtanulási szándékainak, ambícióinak ösztönzése,
differenciált értékeléssel való fejlesztése, érdeklődőknek külön
feladatok
kijelölése.}

^{- A tanári munka együttes
megtervezése a tanulókkal.}

^{- A tanórai, tantervi
követelmények ismertetése a diákokkal, sőt szülőkkel
is.}

^{- Az értékelés-osztályozás
rendszeressége, nyilvánossága, indoklása.}

^{- Az osztályzatok, dolgozatok
számát, a dolgozatok javítási határidőit,
dolgozatírási tilalmakat az iskola Házirendje rögzíti, ennek kivonata a
IV./4.
pontban megtalálható.}

^{- Az osztályozással kapcsolatos
egyéb előírások: az osztályzat elsősorban
pedagógiai eszköz, visszajelzés; funkciója a teljesítmény objektív
mérése, a
tanulói munka motiválása; differenciáltan kell alkalmazni aszerint,
hogy a
tanuló a tárgyból érettségi vizsgát tesz vagy nem, illetve felvételi
vizsgára
készül-e?, az írásos és szóbeli formák között egyensúlyt kell tartani.}

^{- A tanulandó részek pontos
kijelölése órák végén, összefoglalások
alkalmából.}

^{-Átfogó ellenőrzések,
dolgozatírások előtt koordináció az osztályfőnökkel,
az osztályban tanító többi nevelővel.}

^{- A félévi és év végi
osztályozás nyilvánossága, lehetőség nyujtása a
tanulóknak javításra, korrigálásra.}

^{- A tanulók bevonása a tanórai
munkába.}

^{- Ütemes haladás, megfelelő
adagokban föladott tanulnivaló, érdekes,
figyelemfelkeltő magyarázat, intenzív tanórai munka, pontos órakezdés
és
befejezés.}

^{- Súlypontozás és differenciálás
(az értékelésben is).}

^{- A tanórai munkában az életkori
sajátosságok figyelembevételével
memória-fejlesztés, problémásítás, a tanulók kérdezési és
vitakultúrájának,
nyelvi készségeinek kimunkálása, fejlesztése.}

^{- Módszertani szabadság,
változatosság, kultúrált tanári kérdezési
technika.}

^{- Csoportmunka esetén rendszeres
kapcsolattartás a párhuzamos csoportot
tanító nevelővel.}

^{- Segítség nyujtása a
lemaradóknak, szükség esetén tanórán kívül is.}

^{- Megfelelő időkeret biztosítása
gyakorlásra, ismétlésre.}

^{- Az osztályzatok, minősítések
rendszeres rögzítése a haladási naplókban.}

^{- Az osztályfőnöki, szaktanári
törekvéseknek arra kell irányulni, hogy
kialakuljon a tanulók ésszerű munkaprogramja és terhelése, átfedések
miatt ne
hatványozódjanak a tehetséges tanulók terhei, ugyanakkor az
"átlagosak" is megfelelő terhelést kapjanak.}

^{- A tanulók osztályzatainak
rendszeres ellenőrzése, a tanulók-szülők
értesítése "veszély" esetén.}

^{- Házi tanulmányi versenyek
rendezése, különösen fontos a kisgimnazisták
versenyeztetése; az érdeklődők buzdítása megyei és országos versenyekre
való
jelentkezésre, a versenyzők felkészítése, munkájuk honorálása abban az
esetben
is, ha "eredményt" nem érnek el.}

^{Követelmények
a tanulók
munkájával kapcsolatban}

^{- Rendszeres tanórai felkészülés.}

^{- A tankönyvek, füzetek, előírt
felszerelések használata, tisztántartása.}

^{- Részvétel a tanórai munkában.}

^{- Pótlás, fölzárkózás a
nevelőkkel együttműködve.}

^{- Érdeklődés, igény alapján a
külön fejlődési lehetőségek megkeresése a
nevelőkkel együttműködve.}

^{- Ésszerű iskolai és iskolán
kívüli munkaprogram, napi- és hetirend
kialakítása.}

^{Az intézmény oktatómunkájával
kapcsolatos egyéb eszközöket és eljárásokat
a pedagógiai program IV./4. fejezete tartalmazza.}

^{2.) A
személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok}

^{A személyiség nevelése az
egyéniség (individuum) erkölcsi magaslatra
emelésének folyamatát jelenti. Ezt a célt szolgálja az iskola egész
nevelő és
oktatómunkája, ezért itt csak utalunk a III/1. pontban foglaltakra,
mint itt is
érvényes célokra, feladatokra, eszközökre, eljárásokra.}

^{Ismételten aláhúzzuk a
személyiségfejlesztés szempontjából döntő elvet:
minden diák minél több tehetségét, képességét, készségét föl kell
deríteni és
minél több területen biztosítani kell a fejlődés feltételeit, védekezve
a
személyiségtorzító egyoldalúság ellen. Ugyanakkor, éppen a diákok
érdekében,
racionálisan kell gazdálkodni adottságaikkal és a legtöbb erőt a
legjobb
eredményt ígérő irányban kell koncentrálni. Erre különösen alkalmas a
XI.-XII.
évfolyam oktatási rendszere, amely nagyobb óraszámú választási
lehetőséget
kínál a diákoknak.}

^{Ebben az időszakban igen nagy a
nevelők, osztályfőnökök felelőssége, hogy
segítsenek a diáknak az ésszerű döntések meghozatalában a választásnál.}

^{Újra hangsúlyozzuk azt az elvet,
hogy a fejlesztés szintjeit a diákok képességeihez
mérten kell kialakítani, az a cél, hogy kiki saját képességeinek
maximumát
közelítse. Mindezek által elősegíthetjük a társadalmi mobilizációt is,
amely a
személyiségfejlesztés egyik legfontosabb feladata.}

^{A személyiség fejlődésének döntő
tényezője a tanár és diák kapcsolata. A
tanár-diák viszony szerepét nevelési céljaink, eszközeink, eljárásaink
között
megfelelően részleteztük.}

^{A személyiségfejlesztés
szempontjából külön ki kell emelni a tanár-diák
viszony kialakulásához és elmélyüléséhez szükséges személyi és
szervezési
feltételek biztosítását, ez elsősorban az iskolavezetés feladata. Ennek
során
gondoskodni kell arról, hogy a nevelőtestület utánpótlása, a
jelentkezők
kiválasztása ne véletlenszerű, hanem tudatos legyen (megfelelő
információk, próbaidő,
stb.).}

^{A frissen munkábaállókat el kell
igazítani, meg kell ismertetni a
nevelőtestület hagyományaival, segíteni kell az iskolai tapasztalatok
átadását.}

^{Az osztályfőnöki megbízatásnál
figyelemmel kell lenni a nevelő
empátiájára, kapcsolatteremtő készségére.}

^{Gondoskodni kell arról, hogy az
osztályfőnök tervszerűen és rendszeresen
kapcsolatot tartson az osztályban tanító nevelőkkel
(osztályértekezletek), a
szülőkkel.}

^{A tanórán kívüli
foglalkozásokhoz megfelelő időkeretet kell biztosítani.}

^{Ahhoz, hogy a nevelőknek
elegendő idejük legyen a növendékeikkel való
személyes foglalkozáshoz, úgy kell kialakítani az iskola munkarendjét,
hogy
elkerülhető legyen a túlterhelés. Ugyanakkor minden lehetséges módon
anyagi és
erkölcsi elismerésben kell részesíteni a tanulókkal egyénileg
eredményesen
foglalkozó nevelőket.}

^{A személyiségfejlesztő
pedagógiai munkában nagy súlyt kell helyezni
beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókra, az ifjúságvédelmi
kérdésekre, a
fölzárkóztatásra, a szociális hátrányok enyhítésére, a
tehetséggondozásra
(III./4.,5.,6.,7.,8.,9. pontok).}

^{A fejlesztő pedagógia fontos
eszközi az értékelés, osztályozás
(III./1./d.,e.), továbbá a jutalmazás, szükséges esetben a büntetés.}

^{A tanulók
jutalmazásának
elvei és formái:}

^{az intézmény pedagógiai
munkájának egyik legfontosabb eszköze a
jutalmazás. Lehetőleg minden olyan tanulói teljesítményt el kell
ismerni,
dicsérni és jutalmazni, amely az átlagos kötelességteljesítés szintjét
meghaladja, ennek figyelemmel kísérése és alkalmazása minden nevelőnek
alapvető
pedagógiai feladata,}

^{igen fontos, hogy a jutalmazás,
dicséret megítélése nyilvános legyen,
átlátható szabályok szerint történjen s maga a jutalmazás is megkapja a
jelentőségéhez mért nyilvánosságot.}

^{Kiemelten
kell figyelembe
venni jutalmazáskor, dicséret megadásakor:}

^{- a tanuló magatartását,}

^{- a jeles és kitűnő tanulmányi
eredményeket,}

^{- tanulmányi versenyeken az
iskolai fordulóból való továbbjutást,}

^{- a kulturális, honismereti,
környezetvédelmi tevékenységben az iskolai
körön túli teljesítményeket,}

^{- a sportversenyeken a megyei,
országos, iskolák - közötti bajnokságokon
elért eredményeket,}

^{- a diákmozgalmakban
tanulóközösségekben az osztályérdekeltséget meghaladó
részvételt, teljesítményt.}

^{Jutalmazási
formák}

^{A tanulók egyéni jutalmazása:}

^{- dicséretek ellenőrző könyvbe
írása (osztályfőnöki, szaktanári,
igazgatói, tantestületi dicséretek),}

^{- dicséretek beírása anyakönyvbe
és bizonyítványba (szaktárgyi és
általános dicséretek),}

^{- egészen kiemelkedő eredményt
elérő tanulók nevelőtestületi értekezleti
jegyzőkönyvben való dicsérete,}

^{- jutalmak: tanulók jutalmazása
oklevéllel, jutalomkönyvvel, "Török
Ignác" emlékplakettel, "Török Ignác" díjjal.}

^{A tanulók, osztályok,
diákközösségek csoportos jutalmazása:}

^{- dicséret (általános) beírása
ellenőrzőkönyvbe,}

^{- oklevél,}

^{- hozzájárulás társadalmi
erőforrásból színházlátogatás, kirándulás
költségeihez,}

^{- részvétel az iskola által
szervezett külföldi, partneriskolai
látogatásokon.}

^{A jutalmazás
módja:}

^{- a dicséreteket, jutalmakat
osztály (szaktanári, osztályfőnöki, szaktárgyi
dicséret), illetve iskolai nyilvánosság előtt (valamennyi többi
jutalmazási
forma), kell közölni: iskolagyűlésen, diák-közgyűlésen, iskolai
ünnepségen és
főleg ünnepélyes tanévzáró- és nyitó ünnepségeken.}

^{A jutalmazás
elbírálása:}

^{- az osztályfőnöki, szaktanári,
igazgatói, szaktárgyi dicséreteket,
oklevelet, jutalomkönyvet (egyéni jutalmazás) nevezettek bírálják el és
eszközlik. Jutalomkönyvre minden szaktanár, a diákmozgalmakat segítő
nevelő,
tisztségviselő és megbízott és a Diáktanács tesz javaslatot minden év
május
30-ig, beszerzésükről az iskola könyvtárosa gondoskodik. A beszerzési
kerettől
függően a jutalomkönyveket osztályok, tanulóközösségek között arányosan
kell
elosztani, az arányokat szükséges esetben a tantestület állapítja meg.}

^{- a többi jutalmazási forma
odaítéléséről (tantestületi és általános
tanulmányi dicséret, közösségek dicsérete, oklevele, jegyzőkönyvi
dicséret,
emlékplakett) a nevelőtestület dönt, a Diáktanács véleményét kikérve.}

^{- társadalmi erőforrásból való
jutalmazáskor az adományozó dönt a
nevelőtestület egyetértésével.}

^{A tanulók kitüntetésével,
jutalmazásával kapcsolatban a Diáktanács
véleményt nyilvánít.}

^{Az intézmény tanulóinak
legkiemelkedőbb jutalmazási formája a Török Ignác
emlékplakett és díj odaítélése.}

^{A "Török
Ignác" díj
és emlékplakett elnyerésével kapcsolatos feladatok, eljárások}

^{A "Török Ignác díj" anyagi
alapja a dányi Magvető Mezőgazdasági
Termelőszövetkezet által adományozott 30.000.-Ft összegű törzstőke. A
díjhoz
tartozó plakett (Miró Eszter szobrászművész alkotása) szintén a
termelőszövetkezet adománya (induló példányszám 100).}

^{A plakett évente két példányban
díj nélkül is adományozható azon
tanulóknak, akik a díj elnyerésében jelöltek voltak.}

^{A díj összegét az intézmény
kamatozó OTP betétben tartja, a díjra az éves
kamatösszeg használható fel.}

^{A díjakat a termelőszövetkezet -
meggyőződve az iskola nevelő és oktató
tevékenységének jó színvonaláról - azért hozta létre, hogy ilyen módon
is
serkentse a tanulókat kiemelkedő teljesítmények elérésére, segítse a
szellemi
munka rangját elismerő közvélemény kialakítását. A törzstőke kezelését
a Török
Ignác Gimnázium igazgatója és gazdasági vezetője látja el azzal a
feltétellel,
hogy a felhasználásról évente tájékoztatást ad. A "Török Ignác díj"
kiadása feletti döntés, jelölés és a jelöltek közötti választás jogát
(az
említett kikötés figyelembevételével) az alapító az intézmény
nevelőtestületére
ruházza.}

^{A díjra évente javaslatot
tehetnek az intézmény szaktanárai,
tisztségviselői, az igazgatóság képviselői, a Diáktanács tagjai június
hó 1-ig.
A javaslatok alapján az osztályfőnöki munkaközösség készít
előterjesztést a
nevelőtestületnek, mely a díj és plakett/ek/ odaítéléséről dönt. A
döntésben
véleményezési joggal rendelkezik a Diáktanács, egyetértési joggal az
SZMK
iskolai választmánya, melyben az alapító mindenkor képviselettel
rendelkezik.}

^{A díjakat az a XI.-XII.
évfolyamos tanuló nyerheti el, akinek tanulmányi
átlaga a három, illetve a négy év alatt 4,7 fölötti, közepes
osztályzata nincs,
magatartása-szorgalma végig példás s jelentős tanulmányi-, sport- vagy
kulturális versenyeredményt ért el (az OKTV, Arany D., Irinyi,
Kitaibel, Eötvös
stb. versenyeken az országos döntőben való eredményes szereplés, vagy
országos
pályázatokon a díjazottak közé való bekerülés, országos kulturális
versenyeken
elért egyéni díjazás), közép vagy felsőfokú nyelvvizsga letétele,
részvétel az
iskola közösségi életében.}

^{A felsorolt feltételeknek együtt
kell fönnállni. Amennyiben a jelölt a
tanulmányi versenyek tekintetében a fentieknek nem felel meg, a
nevelőtestület
dönthet úgy, hogy megyei versenyeken elért kiváló teljesítményt veszi
figyelembe. A díjat évente egy tanuló
kaphatja meg, alkalmas jelölt hiányában a nevelőtestület a díj kiadását
elhalasztja, ebben az esetben a kamatot a tőkéhez kell csatolni.}

^{A díj meghirdetésével , a
jelöléssel és döntés előkészítésével kapcsolatos
feladatok intézésére nevelőtestületi munkabizottsági működik, elnöke az
osztályfőnöki munkaközösség vezetője, tagjai az osztályfőnökök és a
diákmozgalmakat segítő tanár. A bizottság jogosult nevelőtestületi
értekezlet
összehívására, felelős a díjjal kapcsolatos teendők elvégzéséért.}

^{A fegyelmező
intézkedések
formái, alkalmazásuk elvei}

^{A fegyelmező
intézkedések
célja}^{az, hogy a tanuló időben kapjon
vétsége súlyával arányban álló figyelmeztetést, intést és így
elkerülhetők
legyenek a súlyosabb következmények, a fegyelmező intézkedés tehát
nevelési
eszköz. Fegyelmező intézkedésre van szükség kisebb magatartás hibák,
fegyelmi
vétségek, a Házirend kevésbé súlyos megsértése esetén, különösen pedig
akkor,
ha a tanuló magatartásával-viselkedésével sérti a kultúrált, udvarias
társadalmi magatartás szabályait, veszélyezteti a tanórák, szünetek,
tanórán
kívüli foglalkozások rendjét, a biztonságos munkavégzést. A fegyelmezés
az
intézmény valamennyi nevelőjének alapvető pedagógiai feladata és
kötelessége,
egyetlen olyan magatartási, viselkedési, kommunikációs anomália sem
maradhat
visszautasítás nélkül, amely a rossz példa erejével hathat.}

^{Ugyanakkor fontos a fegyelmező
intézkedés kellő tapintattal és
mérlegeléssel való alkalmazása, annak megítélése, hogy kapjon e
nyilvánosságot,
illetve szóbeli és írásos legyen e formája?}

^{A fegyelmező
intézkedés
szóbeli és írásos fokozatai a következők:}

^{- szóbeli figyelmeztetés,
írásbeli figyelmeztetés, írásbeli intés,}

^{- fajtái szaktanári,
osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi.}

^{A fegyelmező
intézkedések}^{fokozatainak
betartása nem kötelező, súlyosabb
vétség esetén előző fokozat nélkül is adható a következő, viszont újabb
kirívóan durva fegyelemsértés esetén már csak súlyosabb fokozat
következhet.}

^{Az előírások
vétkes és
súlyos megszegése esetén még akkor is fegyelmi büntetést illetve
eljárást kell
kezdeményezni,}^{ha
előzőleg a tanuló
fegyelmező intézkedés egyetlen fokozatában sem részesült.}

^{A fegyelmező
intézkedések}^{írásos
formáit a naplóba és ellenőrzőkönyvbe
be kell jegyezni. Egy fokozat elévülési időtartama egy tanév, ennek
eltelte
után a fokozatok előlről kezdődnek, de egy tanévben több azonos
fokozatú
fegyelmező intézkedés is kiadható.}

^{A kultúrált étkezés szabályainak
és az ebédelés rendjének megsértése
esetén a fegyelmező intézkedés a menzától való ideiglenes vagy végleges
eltiltás, ezt a jogkört az intézmény igazgatója gyakorolja, ennek elévülési időtartama is egy tanév.}

^{Fegyelmező
intézkedésként}^{a
fokozatoktól függetlenül vissza lehet vonni
a tanuló megbízását (felelősség,szertárosság,ügyeletesség,stb.),kivéve,
ha a
megbízást választott képviselőként gyakorolja, ez esetben a
visszavonást a
választó diák önkormányzati szervnél kezdeményezi az osztályfőnök vagy
igazgató. A megbízás egyéb esetekben külön eljárás nélkül vonható
vissza, erről
a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesíteni kell, tudatosítva a
büntetés-jelleget.}

^{A
továbbiakban az iskola
által követett személyiségfejlesztési célokat, feladatokat és
eljárásokat}

^{- eszmei,}

^{-
társadalmi,}

^{-
interperszonális,}

^{-
intraperszonális,}

^{-
kulturális,}

^{-
környezeti értékek és magatartások viszonylatában
fogalmazzuk meg, figyelembe véve, hogy
nevelési feladataink a növő gyermekkortól a kamaszkoron át az ifjúkorig
terjednek.}

^{Eszmei
értékek és magatartások}

^{Humanizmus: a másik ember
érdekeinek figyelembevétele, egyenlőség,
demokrácia: a szellemi és fizikai munka, tanulás és tudás megbecsülése
és
harmóniája, a szabadság és emberi jogok tiszteletbentartása, hazánk és
a
nagyvilág: a kötődések megbecsülése, ápolása, nyitottság és
befogadóképesség
mások értékei iránt, megértés, emberi szolidaritás, hazafiság és
világpolgárság
eszméi.}

^{Tevékenység}

^{E vonatkozásban elsősorban
ismeretszerzésről, az ismeretek bensővé
tételéről és egyéni magatartásban való megjelenítéséről van szó.}

^{Az alsó évfolyamokon az
ismeretszerzés alkalma elsősorban a tanóra,
osztályközösségi, iskolai élet, felső évfolyamokon az önszerveződő
diákközösség
illetve a lakóhely társadalmi-kulturális életébe való bekapcsolódás.}

^{A gyakorlati színtér a tanórától
a diák-önkormányzati munkán keresztül az
iskola és város nemzetközi kapcsolataiig
terjedő.}

^{A nevelők feladata az ismeretek
megszerzését elősegíteni, tudatosítani s
diákokkal való viszonyukban az értékeket tiszteletbentartani.}

^{Társadalmi
értékek és
magatartások}

^{A kommunikáció és viselkedés
kultúráltsága, társadalmi érdeklődés és
aktivitás, közösségi magatartás, szolidaritás, együttműködés,
családi-iskolai-társadalmi hasznosság, felelősség és fegyelem,
társadalmi
nyitottság, nemzeti kultúránk megbecsülése, más kultúrák, szokások
megértése és
értékelése, a hazafiság és világpolgárság társadalmi vonatkozásai, a
kultúra
egyetemességének, toleranciának, világnézeti szabadságnak társadalmi
megélése.}

^{Tevékenység}

^{Az eszmei értékek megjelenése a
közösségi életben és magatartásban eleven,
életkornak megfelelő iskolai társadalom létezését, működését kívánja
meg.}

^{Az egyén számára adott közösség
tudatos formálása, közösségalkotásra való
képességek kialakítása, a közösségek létrejöttének elősegítése,
működési
lehetőségeik biztosítása mellett fontos tanári feladat mindezekben a
diákok
önállóságának messzemenő biztosítása.}

^{A segítségadásra irányuló
készség, példamutatás mellett tudni kell
háttérbevonulni, sőt magukra hagyni a diákokat. Itt természetesen
figyelembeveendő a fokozatosság s tekintettel kell lenni a munkahelyi
követelményekre (biztonság).}

^{Interperszonális
értékek
és magatartások}

^{A társadalmi értékek és
magatartások mikroszintje a pár- és
csoportkapcsolatok minősége, bár az itt felsoroltak lefedik az
előzőkben
érintetteket is: morál és etika, a személyes méltóság védelme, az élet
és
egészség, meggyőződés, nézetek, szokások tisztelete, információk
megbízhatósága
iránti igény, együttérzés, segítés, barátság és szerelem.}

^{Tevékenység}

^{Tanár és diák "emberi"
kapcsolataiban nyílik alkalom a megismert
és elsajátított értékek tudatosítására. Különösen tekintetbe kell venni
a
diákok életkori sajátosságait, azt, hogy fokozatosan bontakoznak ki és
válik
fontossá számukra saját személyiségük, a másik ember, a másik nem, a
pályaválasztás.}

^{A tanári szerep általában a
segítő, tanácsokat, információkat nyujtó
idősebb társ szerepe szülőként, vezetőként, ideálként és
vitapartnerként. Az
iskolai élet minden alkalma fölhasználható.}

^{Intraperszonális
értékek
és magatartások}

^{A személyes méltóság megtartása,
önmegismerés, önkontroll, önmagunkért
való felelősség, önállóság, önfejlesztés, önnevelés, erkölcsi- etikai
kontroll
a személyes szférában.}

^{Tevékenység}

^{Az előbbieken túl a tanár fő
feladata e téren az igényesség és követelmény
elveinek képviselete két vonatkozásban.}

^{Önmaga vonatkozásában: önmagától
követeljen a legtöbbet, önmagával szemben
legyen elsősorban igényes. Ugyanez a tanulók felé fordultában
objektivitásban,
igazságosságban, lelkiismeretességben nyilvánul meg.}

^{A tanórai munkában,
osztályozásban, magatartás és szorgalom elbírálásában
ad ez a tanulók életkorát figyelembevevő feladatokat.}

^{Kulturális
értékek és
magatartások}

^{A kulturális értékek
tiszteletben tartása, az esztétikum felismerése és
megbecsülése, a kulturális javak iránti érdeklődés, igény és törekvés a
kultúrával való sokrétű kapcsolatra, érzékenység és nyitottság a
kultúra
értékei iránt, tanulási és gondolkodási kultúra, szabadidős kultúra.}

^{Tevékenység}

^{A tanár munkája szinte egyezik
az előbbiekben elmondottakkal. Nem is igen
választható szét tanulókkal való kapcsolatainkban az igaz, igazságos és
szép
megmutatása, felismerése és a}

9.) Az intézmény működésének számszerű adatai, ezek változásának prognózisa

b.) Pedagógusok, ügyviteli dolgozók, technikai dolgozók létszáma

c.) Épület, helyiségek

III. Az iskola nevelési programja

1.) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljaji, feladatai, eszközei, eljárásai

Az intézmény oktatási profiljai a 2001/2002. tanévtől

Az intézmény az oktatómunkával kapcsolatos feladatokat, eszközöket, eljárásokat a tanári - tanulói munkával kapcsolatos követelmények formájában fogalmazza meg.

^{9.) Az
intézmény működésének számszerű adatai, ezek változásának prognózisa}

^{b.)
Pedagógusok, ügyviteli dolgozók, technikai dolgozók létszáma}

^{c.) Épület,
helyiségek}

^{III. Az iskola nevelési}^programja

^{1.)
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljaji}^{, feladatai, eszközei,
eljárásai}

^{Az
intézmény oktatási profiljai a 2001/2002. tanévtől}

^{Az
intézmény az oktatómunkával kapcsolatos feladatokat, eszközöket,
eljárásokat a
tanári - tanulói munkával kapcsolatos követelmények formájában
fogalmazza meg.}