Körséta a gödöllői hírességek emlékhelyein

Gödöllő irodalomtörténeti vonatkozásai

  

Március 27-én a 12-es évfolyam tanulmányi kiránduláson vehetett részt az alapítvány jóvoltából. Szervező tanárunk Kékesiné Petrics Éva tanárnő volt. A délután nagyban segítette az érettségire való felkészülést, ugyanis szóbeli tételeink között található a Gödöllő irodalomtörténeti vonatkozásai című téma is. Ezzel a lehetőséggel több végzős diák is élt. A körúton Gaálné Dr. Merva Mária, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatónője vezetett bennünket.

A tanulmányi kirándulás első megállója a gödöllői múzeum volt. Itt Petőfi Sándor és Brüll Adél (Léda) Gödöllőhöz kapcsolódó vonatkozásairól tudhattunk meg részleteket. Petőfi például itt fordította a Robin Hoodot és itt ismerkedett meg Mednyánszky Bertával.

Következő megállónk (immár busszal) a Léda-villa volt. Brüll Adél és férje halálukig itt éltek, melyet később lakásokra osztottak fel, és még ma is idős emberek lakják A kétszintes, manzárdtetős, erőteljesen kastélyihletésű, eklektikus stílusban épült ház kívül-belül nagypolgári ízlésre vallott és a 20. század elejének építési szokásait tükrözte. A házhoz hatalmas őspark tartozott, mely a Lovarda utcától az Erzsébet királyné útig húzódott.

A Léda-villa után átsétáltunk Ambrus Zoltán házába, melyt szinte teljesen átépítettek. A házban egy kis emlékszoba őrzi a Midás király és a Nemzeti Színház igazgatójának emlékét.

Innen továbbhaladtunk Sík Sándor kúriájához, aki gyermekkorát töltötte Gödöllőn. Háza az Isaszegi úton található, amely mellett csak elhaladni tudtunk a nagy forgalomban. Kertje Sík Sándor korában egészen a vasútállomásig tartott. A piariste paptanár - költő Gödöllő ihletésére is írt verset.

A belváros utolsó megállója Ottlik Géza Király utcai háza volt. Az író és Gödöllő kapcsolatában két nagy korszakot kell megkülönböztetni. Az első 1924-től 1946-ig tartott, amikor nyaralóként használta a házat. 1946-ban a kitelepítések miatt ide menekült feleségével. Innentől Gödöllő menedékként szolgált Ottlik és felesége életében.

A következő és egyben utolsó megálló a máriabesnyői temető volt. Itt láthattuk Teleki Pál miniszterelnök és Ivánka Imre honvéd ezredes sírjait.

A három órás barangolás alatt rengeteg élménnyel gazdagodott mindenki, aki eljött. Több , számunkra eddig ismeretlen dolgot megtudhattunk az idegenvezetésből. Remélem, hogy segíteni fognak mindenkinek ezek az információk az érettséginél.

 

Hajdu Sára, 12. D