A Gödöllői Török Ignác Gimnázium nevelőtestületének állásfoglalása

A Gödöllői Török Ignác Gimnázium nevelőtestületének állásfoglalása, amely elhangzott a járási köznevelési fórumon 2016. február 4-én

Az állásfoglalást elfogadó nevelőtestületi értekezleten jelen volt 43 fő,
mellette szavazott 41 fő, ellene 1 fő, tartózkodott 1 fő.

Szolidárisak vagyunk azokkal a kollégákkal, akik eddig a nyilvánosság elé álltak a problémákkal.
Rövid idő alatt sok változtatás történt a magyarországi köznevelésben. Most már látható, hogy ez a változássorozat túlterheli a rendszert, a reformok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A köznevelési rendszer problémái rendszerszintűek, következményei a modern oktatási trendekkel szembe menő elhibázott oktatáspolitikának.

Szakmai elvárásunk, hogy a jövőben csak olyan oktatással-neveléssel kapcsolatos reform léphessen életbe – kizárólag felmenő rendszerben, gyakorló pedagógusok bevonásával, szakemberek által kidolgozva –, amelyet kellő alapossággal megterveztek, előkészítettek, hatásait tesztelték. A változásoknak előzetesen teremtsék meg a feltételeit, ami például elmaradt a mindennapos testnevelés bevezetésénél.
A MEGOLDÁSRA VÁRÓ RENDSZERSZINTŰ PROBLÉMÁK
1. Túlzott központosítás
A kettős (fenntartói-működtetői) modell tarthatatlan. A felmerülő fenntartási, működtetési és gazdálkodási feladatokat hatékonyan a keletkezés helyén lehet csak megoldani. Ha egy önkormányzat igényt tart, és lehetősége van arra, hogy fenntartson és működtessen egy intézményt, akkor ezt tehesse meg. Az igazgatók kapják vissza korábbi hatásköreiket mind az intézmény irányítása, mind pedig a szakmai felügyelet szempontjából!
2. Ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés, tudáselmélyítés
A NAT rengeteg új ismeretanyagot tartalmaz a korábbiak mellett. A 21. század igényeinek megfelelő kompetencia alapú oktatás azonban időigényes, a tanultak elmélyítését, gyakorlását követeli. A jelenlegi NAT túlzsúfoltságával éppen ezt nem veszi figyelembe, így a kívánt célok elérése ellen hat. A tanárok és diákok egyaránt túlterheltek a tartalmi követelmények és a magas óraszámok miatt. Ezen követelmények és óraszámok között vagy éppen miattuk a tanulók nem tudják egyéni képességeiket kibontakoztatni, az iskola nem tudja hatékonyan kielégíteni az olyan speciális tanulási igényeiket, mint például a nemzetiségi vagy két tanítási nyelvű oktatás, tehetséggondozás, versenyeztetés, felzárkóztatás, az egész életen át tartó tanulásra való felkészülés. Gyermekeink egészséges testi és lelki fejlődése, a jövő generáció sorsa függ ettől!
Javaslatok:
• A NAT és a kerettantervek újbóli átgondolásra szorulnak a fentiek szellemében: csökkenteni kell a tananyagot (elsősorban a lexikális tudásanyag és életkori sajátosságoknak nem megfelelő tartalom csökkentésével), korszerűsíteni kell a tantervek szemléletét.
• A NAT-ban megvalósuló, tartalomszintű tananyag-szabályozást össze kell kapcsolni a szakaszolt és differenciált kimeneti elvárások megállapításával.
• A diákok heti óraszámát csökkenteni kell, mert jelenleg többet dolgoznak, mint a felnőttek kötelező munkaideje.
• Legyen szabad a tankönyvválasztás, használhassuk a magas színvonalú kompetencia alapú tankönyveket, a szakmai szempontból gyakran kifogásolható újakat vonják vissza!

3. Az életpályamodell és minősítési rendszer ellentmondásai
Az életpályamodell, a minősítési, tanfelügyeleti és intézményi önértékelési rendszer kiépítésének célja az volt, hogy egy egységes minőségbiztosítás megteremtésével emelkedjen oktatás színvonala. A rendszer megfelelő előkészítés és kipróbálás nélküli bevezetése és menet közbeni sokszoros átalakítása bizalmatlanságot, valamint jelentős szakmai és bérfeszültséget teremtett. Például a minősítésnek csak töredéke a pedagógus szaktárgyi felkészültségének vizsgálata, a minősítő és ellenőrző látogatások rendszere nem igazodik az iskolai élethez, a minőségbiztosítás három területe között ellentmondások vannak, az intézmény egészének adminisztratív terhei jelentősen növekedtek.
Javaslatok:
• A rendszer korrekciójához ki kell kérni az intézményvezetők, a minősítő és tanfelügyelő szakértők és a szaktanácsadók véleményét.
• Egyszerűsítsék az informatikai rendszert és a kézikönyveket, legyenek külön útmutatók a minősülő pedagógusok, szakértők, intézményvezetők részére.
• Új státusz vagy külön díjazás biztosításával legyenek kitölthetők a szakértők és szaktanácsadók iskolai óraszámának csökkenése miatt keletkezett ellátatlan órák.
4. Az életpályamodell és bérezési rendszer ellentmondásai
A pedagógus életpálya modell elindítása jelentős változásokat hozott a pedagógus társadalomban. Ami mindenki számára érzékelhető volt, az a bérrendszer átalakítása. Azonban a jelentős béremelés sokat veszített értékéből azáltal, hogy öt évre elhúzódik és együtt járt a pedagógusok munkaterheinek jelentős növekedésével. Tovább rontott a helyzeten az a döntés, hogy már nem a mindenkori minimálbérhez kötik a pedagógus bér alapját, hiszen szélsőséges esetben a minimálbér így akár 8-10 év alatt utolérheti a kezdő pedagógusbért.
A pedagógus béremelésről szóló félrevezető kormányzati kommunikáció pedig negatívan befolyásolja a pedagógusok társadalmi megítélését.
Javaslatok az életpályamodell és bérrendszer korrekciójára:
• Egységes pedagógus bértábla vonatkozzon minden pedagógusra, függetlenül attól, hogy munkakörének betöltéséhez főiskolai vagy egyetemi végzettségre van szükség.
• A pedagógus bértábla alapja a mindenkori minimálbér legyen.
• A jelenlegi 22-26 órás kötelezettség helyett, egységesen 22 legyen a kötelező óraszám, és az ezen felüli kontaktórákat fizessék ki túlóraként.
• Az igazgatónak legyen lehetősége a túlmunka díjazására és jutalmazásra.
• Az ellátandó órakeret és létszámigény alapja az intézmények pedagógiai programja és az ebben leírt helyi tanterv legyen.
5. A pedagógusokat segítő munkatársak helyzete
A köznevelési törvény tanulói létszámhoz kötötten adja meg a különböző munkaterületekhez kapcsolódó segítők létszámát (iskolapszichológus, könyvtáros tanár, laboráns, iskolatitkár, rendszergazda, pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős). A különböző iskolák, iskolatípusok eltérő igényeket mutatnak, viszont most nem intézményvezető döntheti el, milyen munkatársak segítségére van szükség az iskolában. A NOKS munkatársak a közalkalmazotti bértábla szerinti minimális bért kapják, a korábban kapott minden juttatást megvonták tőlük.
Javaslat:
• A nem pedagógus dolgozók létszámgazdálkodása az intézményi igényekhez legyen kapcsolva.
• Történjen meg a nem pedagógus dolgozók azonnali bérrendezése.

Written by